16-17 évesek, ti miket szoktatok csinálni?

Úgy értem, úgy általában.Hogy töltitek ki a napjaitokat, főleg így nyáron?

16, két hónap múlva 17 éves lány vagyok.Az iskolaidőszak elveszi az időmet, de nyáron elég sok szabadidőn van.Én most diákmunkázok, gyerekekkel foglalkozok, nem minden nap, de heti 2-3, néha 4 alkalommal.A többi napon találkoztam osztálytársakkal, volt osztálytársakkal, barátaimmal, de nem tudunk már olyan sűrűn találkozni mert mindenki dolgozik, és mert sokat kell utazni ha látni akarjuk egymást(a legtöbb barátom a város külterületén lakik, csak sajnos pont a másik oldalon mint én, így minimum egy óra buszút ha egymáshoz akarunk menni, fél óra ha csak a városban találkozunk).És ha nem tudok senkivel se menni, akkor általában csak otthon vagyok, amit nem is bánok, mert introvertáltként néha jól esik az egyedüllét.Például most csinórban ez a harmadik nap, amikor sehová sem mentem, mert se munka nincs, a többiek sem érnek rá, úgyhogy gondoltam, pihenek.Sokat olvastam, filmeztem, sorozatot néztem, a kertben voltam, napoztam és max a boltokba mentem el, inkább csak itthon pihentem, délután/este telefonon beszéltem a többiekkel.És három napja egyfolytában hallgatom a szüleimtől(amikor hazaérnek délután) hogy milyen semmirekellő és lusta vagyok, tegyem le a telefont(amit csak késő délután szoktam használni a többiek miatt) és csináljak valamit.Nagyon rosszul esik, mert jó érzés pihenni egy kicsit, és nem is nagyon tudnék elmenni sehová, mert egy kis településen lakunk, busszal fél órára a várostól, így max csak a boltig tudnék elmenni.Amikor tegnap kitakarítottam a szobámat meg a konyhát,lepucoltam az ablakokat, akkor még egy köszönömöt se kaptam, sőt, apa egyenesen azzal jött hogy "biztos délelőtt is csak azt a szart nyomogattad".És borzalmasan rosszul esik hogy nincsenek itt, a kedvükben akarok járni és mikor hazaérnek csak ezt kapom.Eléggé el tudja venni a kedvem, tényleg annyiszor és olyan hihetően tudják a fejemhez vágni hogy lassan kezdem elhinni.

16-17 évesek, ti miket szoktatok csinálni? Csak én érzem magam ennyire haszontalannak?