Ti mit szeretnetek elerni az eletben? Amit el szerettetek volna erni azok kozul miket sikerult megvalositani?

Értelmes, intelligens emberré válni, minden helyzetben szépen viselkedni.

Elfogadtatni magamat az emberekkel a különc gondolkodásom ellenére.

Megvalósítás kb. 55%-ban sikerült, de még hátha jobb lesz van még pár évem rá.

Amit még el szeretnék érni, egy fejlődőképes lány párkapcsolatra s későbbiekben család, tanításuk.

Amit el szerettem volna érni és sikerült, az az információszívás, megvilágosodás és felvilágosodás, tudatalatti folyamatos és folyamatosan nőni akaróan elemezzen mindent így hirtelen tudásra teszek szert helyzetekben.

Kb mindent elértem mit akartam s rajtam múlik, így már csak szerelem és család hiányzik.

Ja és elérni a 300-as IQ-t de ez nem fog sikerülni.

Én sokáig nem tudtam, hogy mit akarok, illetve amit akartam, azt azonnal. Aztán az évek során rájöttem, hogy nem kapunk semmit. Legfeljebb megszerezzük. Példa: jogsi, autó. Gyerekként a nyálam csorgott a nálam idősebb srácok autóira. Ez most apróság, de akkor komoly életcél volt, ez összejött mondjuk. Később mindig irigyeltem, hogy valaki főnök, de nem gondoltam bele, hogy idáig el kell jutni, és ez mivel jár. Persze induljunk a nulláról, tehát nem saját vállalkozás. Mindegy, ez is összejött. Két olyan dolog, ami gyerekként vagy fiatal felnőttként nélkülözhetetlennek tűnt.

Aztán rájöttem, hogy az autóval balesetet lehet szenvedni, mert az utakon mások is vannak. Hogy a nagy vagány tuningopelt fenntartani pénzbe kerül, és nem tinicsaj-felszedő, hanem munkaeszköz. Hogy hajnali 5kor -10 fokba a napfénytetőn nem tűz be a nyári nap, és nem egy miszp*csával megyek a strandra, hanem a velem vacogó kollegámmal újra és újra melózni. Majd, hogy a munkahelyen a vezetői státusszal együtt jár, hogy minden nap meghal benned egy kicsit az ember, amikor teljesíttetni akarod a piac vagy akár a főnökeid elvárásait.

Tehát amik jó dolgoknak és célnak tűntek 20 évvel ezelőtt, azok fontossága eltűnt, mihelyst elértem őket, sőt. Nem bánom, de csalódás. Így aztán most már nincs cél. Csak lehetőségek vannak. Bele kell csapni aclecsóba, aztán törekedni, hogy jól jöjjünk ki belőle. És közbe élni! :)