Mivel lehetne a szürke hétköznapi emberek életét kicsit feldobni?

nagyon örülök hogy léteznek ilyen motivációjú emberek.

Szerintem mindent az életben e vágynak rendelj alá figyelmed csak ezt táplálja és az eszközök-pénz,paripa,ha kell fegyver- mindig a rendelkezésedre fognak állni.

A megoldások pedig maguktól fognak jönni,ha úgy tetszik szívből :-)

A kommentjeid nem olvastam, csak a kérdésed.

A szürke emberek napját feleslegesen próbálod feldobni, ők nem fogják ezt értékelni. Adhatsz nekik ingyen autót is, akkor sem látják másképp a világot. Ne pazarold erre az energiád. A hozzád közelálló emberek életét dobd fel, a barátaidét, akikét megéri.

Nagyon kedves tőled ez egyébként, de én már megtanultam, nem érdemes másokért szenvedni, mert akármit adsz nekik, ők csak a rosszat látják. Aki megérdemli a boldogságot, az keresni fogja.

Ez rendben van, és ahogy írod, a "gesztus". Szerintem is hagyd az anyagit, meg (úgy általában) az idegeneket. Pár kedves gesztus az ismerősök felé, akár ők is továbbviszik a saját ismerőseiknek, és eljut a befogadókhoz. Megváltani csak azt lehet, aki várja is a megváltót.

Ingyen fagyi: hát én kézcsókomat küldöm távolról, örömmel megyek, ha mondasz cukrászda címet, sőt felteszek álbajuszt, és gyorsan visszaállok a sorba. :) Az anyagiaknak megvan az a fonáksága, hogy az anyagira koncentrál.

Ha meg az utcán rám mosolyogsz, el fogok menni abban a hiszemben, hogy biztos mögöttem jön a haverod. Ha nagyon engem követsz a tekinteteddel, akkor "ajjaj" alapon elslisszolok. Hát én tényleg egy ekkora kőbunkó tróger volnék? Hát igen, viszont így lettem szocializálva. "Idegenekkel ne állj szóba." - mondták volt régen dörgedelmes szavak. Magyarul, ha mégis megszólít valaki, akkor oké, hogy elmúltam ötéves huszonhét éve, de azért előjön az "ez meg mégis mit akarhat cukros bácsi mosollyal" érzet, ami összességében negatív. Azt hiszem az illetőnek észnél kell lennie, hogy pozitívvá változtassa, nemkülönben nekem is olyan passzban kell lennem, hogy feloldódjak. Ha ez sikerül, akkor akár egy hittérítővel is tudok kedvesen beszélgetni (hiába nem hiszek abban, amit mond), nem megfelelő pillanatban viszont egy szimpla útbaigazítás kérésére is csak kényszermosolyom van, és alig várom, hogy továbbmehessek. Ha utóbbi helyzet áll elő, te ott állsz majd csalódottan, "na, egy újabb zombi savanyú mártással". És egyikünkben sincs igazából hiba. Én öt perc múlva már el is felejtettem, mi történt, hazaértek, lelohad a mindennapi stressz, előkapok egy könyvet és élvezettel olvasom. Vagy ha haverokhoz megyek, leülünk kártyázni. És még ezer más zombi-tünetmentesítő terápiám van.

Szerintem nem én vagyok az egyetlen ember, aki ehhez hasonlóan viszonyul a környezetéhez, miközben megvan az a képessége, hogy tud örülni akár kis dolgoknak is. Az idegennel szembeni bizalmatlanságot nem lehet hipp-hopp megszüntetni. Más, ha már eleve van egy kontaktus (ismerős, bolti eladó stb). Ott már nyílik lehetőség egy személyesebb metakommunikációra, amit akár egy verbális kommunikációra is követhet. Vagy az is lehet, hogy meglátsz az illetőn valami különlegeset, szokatlant, és annak a megdicsérésével nyitsz. Nem a leghétköznapibb farmerját, amiről talán azt sem tudja, hogy épp azt viseli, hanem olyat, amin látszik, hogy az lélekben is hozzá tartozik. Például egy nagy kosár virágot visz, az már nem olyan jellemző. Ami kirí az átlagból, az eleve egy metafizikai üzenet: "ez az út vezet hozzám".

Nagyon érdekes kérdés.

Jómagam egy itteni (gyakorikérdéses) három gyerekét egyedül nevelő anyuka kérdésére válaszolva azt mertem írni, hogy ha megírja a bankszámlaszámát, utalok neki egy tízezrest.

Azóta is várom a számlaszámát.

Pedig komolynak tűnt a kérdés, a beiskolázás előtt.

Szervezeteket én sem szívesen támogatok, mert ott elég vaskos pénzek fogynak a működésre, meg a bejelentett emberek fizetésére.

Direktben szerintem is hasznosabb. Minden kéregetőnek adok az utcán. Aki ül, és nem jön oda hozzám, annak is. Az utcai muzsikusoknak főleg :-)

Jól csinálod hajrá 🍓 Az is fontos, hogy örömmel teszed. Valahova havonta átutalni egy nagyobb összeget nem akkora móka.

Majd gondolkozom ötleten.