Mit gondolsz erről?

Azt, hogy klassz.

Nem élhetünk örökké, mindenki megfog halni, élet velejárója. Ha nem lenne halál, nem lehetne élet sem.

Stílust tekintve: Közhelyes mondanivaló túlontúl csöpögős és tartalomidegen nyelvezettel.

Igen, aki megöregszik azt öregként fogjuk látni. Ez eléggé egyértelmű. De nem "egy nap". Nem úgy öregszik senki sem hogy lefekszik aludni és másnap már öreg.

Azért írtam hogy "tartalomidegen" mert ez a húsdarálós metafora eléggé szétvágja az összképet.

A húsdaráló nem éppen egy gusztusos szerkezet miközben működik. Nem éppen pozitív érzeteket társítunk hozzá.

Az öregedés folyamatát összemosni a húsdaráló látványával, eléggé tapintatlan, és lebecsmérlő kép.

Öregedni méltósággal, nemesen is meglehet. Amikor valaki nem egy emberi ronccsá, az élet által ledarált hústömeggé válik, hanem egy sokat látott, sokat tapasztalt személlyé, akinek a tekintetéből egy mélyebb tudás árad. Lehet hogy eltűnik a fiatalos hév, a lobogó intenzitása az életnek, de helyette ott van egy megfontoltság, tekintélyt parancsoló bölcsesség.

Így is meg lehet öregedni. Nem csak a demenciába csúszó nyuggerek léteznek, akikre teljesen jó a húsdarálós példa.

Akik darálthúsként végzik öreg korukra, azok nem csak maguknak köszönhetik azt, hanem a környezetük is tehet róla. Még szép hogy leépül rengeteg idős, mikor a családja teljesen magára hagyja, és a férje/felesége időközben meghal.

Az idős ember lelke még mindig lehet élő, és akkor kívülről sem egy sorvadó testet látunk, hanem egy sokat megjárt testet. Van különbség.

Sajnos van benne igazság - tudom, nem jó dolog, de engem valóban aggaszt az idő múlása, pedig tulajdonképpen az élet nagy része még előttem áll.

Ellenben például ez a hasonlat... hát... elég csúnya. Sokkal szebb és odaillőbb lenne: "mint a lepergő homokszemek" vagy ilyesmi.