Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Nem tudom mit tegyek az...

Nem tudom mit tegyek az életemmel, hogy döntsek, mit csinaljak mi lenne a helyes?

Figyelt kérdés

Mindössze 16 éves vagyok (lany),nagyon sok kudarc ert eletem soran.Elsonek kezdodott azzal,hogy egy fiu aki kihasznalt.Utana jottek egyeb problemak.Eveszavar,anorexia,hirtelen sok fogyas.2Evig benne voltam ebbe a betegsegbe,elvesztettem a legjobb barataimat,elvesztettem onmagam,nagyon nehezen jottem ki belole ugyanis nem mertem enni,attol feltem hogy vissza hizom mikozben 157cm-hez 34kg lettem..Megprobaltam a sulit de csufoltak,nem szeretett/kedvelt engem senki,semmi elet nem volt bennem,mig egy nap valami megvaltozott.Elkezdtem normalsan enni,eljartam kondizni,sikerult vissza hiznom,es boldog voltam hogy vegre ujra a regi vagyok.Nyaron talalkoztam egy fiuval akit facebookon megismertem,hat nem lett belole semmi,de legalabb buszke voltam magamra,hogy vegre megyek tarsasagba.Edesanyamnak ez egy nagy kinszenvedes volt ami velem volt.Hát jött a szeptember,sulit valtottam,evet ismeteltemuj erovel indultam neki z evnek.Lettek barataim is,erdekes modon tudtam ervenyesulni,es oonmagamat adni,imadtam iskolaba jarni.Volt egy lany akivel joba voltam,de nagyon joba.Abban az evben elkezdtem facebookon irni egy fiuval,egy evig(nem irom le reszletesen hogy miket adott be nekem...)Fel is hivott olykor,rengeteget beszeltem vele,de nem tudtunk talalkozni.Kiderult ilyen sok ido utan hogy a barataim szorakoztak velem,nem szeretett semmilyen fiu,es viszont mar kezdtem szerelmes lenni.

Nagyon osszetortem,megint egyedül ereztem magam..

El is koltoztunk mert pont ugy jott ki hogy varosvaltunk,megint uj suli,le se szartak engem a diakok a tanarok itt bunkok,innen is eljottem.

Most esti gimnaziumba jarok,de utalom.Nincsenek velem egykoruak,nem tudok mit kezdeni az eletemmel.Nem tudok sulit valtani mert anyam aztmondja nem menne,nem birnam,sokat kene tanulni stb.,nem tudok dolgozni mert 18 ev alatt vagyok,akkor mi a lo.szt csinaljak ?

Hozzateszem meg eletem a zene,eleinte zenesuliba akartam menni ahova nem vettek fel mert hangszeren nem tudok jatszani,illetve beprobaltam ketszer egy tehetsegkutatot ahova visszahivtak de utana csak nem jott ossze.

Folyamatosan keresem a munkakat,en,egyedul hatha lesz valami,nem adom fel.

De tenyleg elegem van,elegem van ebbol az eletbol amit elek,szeretnek vegre ujra a regi lenni,ugyanis kicsi elvesztettem megint magam,elvesztettem azt a talpra esettt,oszinte,nagyszaju csajt,

szeretnek kitorni,es szeretnek valami valtozast,mert igy,hogy heti 3szor elmegyek delutan iskolaba,utana itthon doglok az nem megoldas,es ebbe fogok belepusztulni.0barat,a fiuk meg egy mas kerdes...Mit csinaljak,mi lenne a jo dontes,suli valtas talan?De annak fent all a veszelye hogy talan megbukok ha nehez a suli,talan nem vesznek at mert nem sikerul a kulonbozeti,talan nem birom,de tenyleg ez mar szornyu.

Anya nem tamogat ebbe,nem akarja hogy sulit valtsak fel hogy rosssz lesz megint..na mert most nem rossz.En dontesem volt minden,de folyamatosan a rossz dontesekt hozom,es folyamat negativ elmenyekben van reszem es ezt unom.

Mit tegyek?


2017. okt. 26. 07:23
 1/2 anonim ***** válasza:

Psziho doki sztem többet segítene neked, elbeszélgetnél vele és közös nevezőre jutnátok.

Amit leírtál bajokat majd csak 40 fele fog igazán tetőzni.

Magányosság az nagy úr, meg hogy nincs korabelid akivel el lennél, így tényleg nehéz.

Sajna nem tudom mit csinálj, kissé komplikált az eseted, azt hiszem.

2017. okt. 26. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Első körben, amit ajánlani tudnék az az, hogy soha ne add fel! Én is sajnos itthon vagyok, ez a második évem. Nekem az egyetemi felvételim nem sikerült, kétszer. Teljesen összetörtem, mégis úgy viselkedtem, mintha minden rendben lenne. A szüleim előtt egyszer sem sírtam, csak akkor, amikor egyedül maradtam, vagy éjszaka. A felvételi után alvászavarral küzdöttem, de ez ment mondjuk előtte is, annyira stresszeltem. Amikor rájöttem, hogy ismét itthon kell töltenem egy évet, kiborultam, és minden áron munkát akartam keresni. Irtó rossz volt itthon tölteni a nap felét egyedül, nem találkozni emberekkel, nem társalogni velük csupán a neten keresztül. A szüleim végül meggyőztek, hogy maradjak itthon, és készüljek továbbra is nyugodtan a felvételire. Beleegyeztem, bár eleinte rosszul esett. Aztán, ahogy teltek a napok, rájöttem, hogy ha itthon is vagyok, az élet nem áll meg. Sokkal szorgalmasabb lettem. Takarítok, írok, főzök, közben beszélgetek egy rendes sráccal, aki feldobja a napomat, mellette tornázok, most jógázni is nekifogtam. A barátaimat sem hanyagolom, igyekszem velük is tartani a kapcsolatot, főleg azokkal, akik mellettem álltak szinte mindig.

Találj valamit, amit szeretsz. Légy lelkesebb a suli iránt, otthon pedig fejleszd a hangod, ha szeretsz énekelni. Vehetnél felnőtt kifestős könyvet, ami állítólag nyugtató hatással van az emberre. Ha szép az idő, menj el sétálni, futni. Találj egy hobbit, amit szívesen csinálsz, és ami mellett kitartasz. Meg fogod látni, hogy pár hét, hónap múlva egy más emberrel találod szembe magad a tükörben. Fel a fejjel!

2017. okt. 26. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!