Nem jobb-e bizonyos értelemben az, aki a rosszat választja, mint akire rákényszerítik a jót?

A legtöbb esetben de, igen. Ha végül rosszul is jár, legalább tudja, hogy a saját döntése volt, és utólag nem gondolkozik azon, hogy "de jó lett volna meglépni".

Akire rákényszerítik jót, sokszor nem is örül neki, hiszen a kényszer sosem szül jó vért, és mindig szálka marad benne, hogy nem hagyták, hogy a saját útját járja.

Kivétel, ha a vesztébe rohant volna, és utólag rájön erre.

Fentieknek: A kérdés arról szólt, hogy jobb e (az az ember) aki a rosszat választja, mint aki azért jó, mert rá van kényszerítve.

Válasz: Nem, legfeljebb ugyan olyanok.

1. Aki szerinted a rosszat választja, az könnyen lehet, hogy amit választott, az számára a kisebbik rossz, de törekszik egy számára jót elérni.

2. Akire rákényszerítik a szerinted jót, annak lehet, hogy az a jó számára nem jó, hanem rossz. A kényszer soha nem lehet jó annak, akinek kényszer, akkor sem, ha szerinted az jó.

3. Nem mindenkinek ugyanaz a jó és ugyanaz a rossz (egyértelmű kivételes esetektől eltekintve), lehet, hogy ami neked jó, az másnak nem jó, és ami neked rossz, az másnak meg jó. Például van, aki szereti a spenótfőzeléket, más meg a szagától is rosszul van.

Helló!

Ez olyan, mint ha azt kérdeznéd, hogy szebb-e a kék, mint a folyékony?

Nem összemérhető.

Üdv.