Ma Magyarországon mennyire reális kitörni a szegénységből?

Ha akar, minden lehetősége és esélye megvan.

Millió ilyen embert ismerek.

Legálisan nem sok, az én ismeretségemben van 2 család akik egész életükben nincstelenek voltak, önkormányzat adta nekik a lakást, utólag azt sem értem hogy tudtak családként együtt maradni amikor a kiskorúakat is többször hozta haza rendőr, a szülő ivott, volt vagy 3 élettársa szóval minden létező megtörtént náluk.

A legnagyobb gyerek intravénásan használ drogot alig pár éve, amikor legutóbb volt a környéken pénzért, már meg sem ismert, a két középső gyerek meg az aprót csak odaadja neki ha már testvér.

A második srác most 24 éves, a középiskolából talán két osztálya van, de nincs vele előre mert 2-es átlaggal vették fel gyűjtőbe.

Nekem is csak két szakmám van, netto 200-ért dolgozok, tehát nem sokkal van lemaradva tőlem ha azt vesszük minden állami segítséget, okj-t megragadott amit lehetett fél árván, nélkülözőként.

Jogsit csinált tavaly, szemüveget íratott magának mert nem valami jó a szeme, szóval ilyen apróságok.

Ezek nagy dolgok ahhoz képest, hogy a szülőtől saját maguk mentek el mindhárman, vagyis a legkisebb kivárta a 18-at és úgy intézik a középső tesójával a dolgaikat.

Külföldre akarnak menni együtt majd a közeljövőben, csak rendezni akarják a sulit, kicsit dolgozgatni itthon hogy legyen miből kimenni, aztán ha bejön vennének egy lakást itthon.

Magukra számíthatnak csak, mert a legidősebb testvér inkább az utcát választotta és a drogot, az anyjuk meg születésük óta iszik, és mikor itt laktak, mindig be volt nyomva.

Nagyon lecsúszva minimálisak az esélyek, a legtöbb ilyen gyerek elmaradott, az a kevés kivétel akinek sikerül felkapaszkodni azok egyébként is értelmesek lennének, csak lehúzza őket a közeg.

Cigányok is ilyenek, az egyik kölyök putriban élt, de illedelmes volt, idősebbeknek segített, köszönt, azok meg adtak neki aprót, hogy vegyen magának valamit, de a pénzből nem adhatott senkinek.

Nehéz. Nagyon nehéz. Nos, ebből írtam anno a szakdolgozatomat. Nem tudom miért tetted fel a kérdést , vagy mihez kell, de szívesen segítek privátban is.

Krémer Balázs és Ferge Zsuzsa könyveit jó szívvel ajánlom.

Sok mindentől függ.

A szegényeknek van egy bizonyos szegény"kultúrájuk". Megtanultak így élni. Kitörni pedig rettentően nehéz, vagy visszaesnek. Persze függ attól is, hogy az ország melyik részén él. Elterjedt a deviáns viselkedési forma is , az alkoholizmus, netán a családon belüli erőszak is, illetve a sok gyerek. A szülők viszonyulása a gyerekhez. A nevelési módszerek. Mit lát a gyerek? Milyen közegben mozog a gyerek? Netán roma a gyerek? ( A gyerek miatt sok roma lány a 8 általánost sem fejezi be ).

Milyen a település infrastruktúrája?

A gyerek áldozatok. Nem tehetnek arról, hogy milyen családba születnek. Bármi kérdésed van ezzel kapcsolatban írj privátban. :)

Elvi lehetőség az van, mivel jár iskolába, tanulhat, és továbbtanulhat.

Igazából nem is a melós közeg ami nagyon nagy hátrányt jelent, hanem ha úgy igazán "lecsúszott" a közeg ahol a gyerek felnő. Tehát ha mondjuk a család élete úgy néz ki hogy az apa a kocsmában dobálja a pénzt a játékgépbe, az anyuka az Izaura TV-t nézi napi 7 órában miközben az antidepresszánsokat zabálja, a bátyó herbálozik és betörésből él, a nővér meg prostiuált.

Kitörni szerintem simán ki lehet, ha van akarat, kitartás, motiváció és félre tudja tenni a "proli" gondolkodást amit a szegény szülők hajlamosak a gyerekbe nevelni.

És nem azt mondom, hogy milliárdos gázszerelő lesz mindenki, de aki akar az el tud érni egy relatív normális, átlagos vagy kicsivel átlag feletti életszínvonalat.

A cigányokat nem lehet integrálni.

Nem akarnak beilleszkedni a társadalomba.