Teljesen érdektelen ember vagyok, senki nem beszél velem, nem is keresik a társaságom. Ennek ellenére próbálkozom, ez erőszakos jellemre vall?

Természetes dolog, hogy keresed a társaságot, elvégre az ember tàrsaslény.

Szerintem csak rossz körökben mozogsz.

Olyanok társaságát keresd, akikkel van közös témátok.

Keress ùj hobbit, ami igazán érdekel vagy bármi mást. Ott olyan emberekkel találkozhatnál, akik olyanok mint te.

Énis hasonló vagyok csak én már beletörődtem.

Ismerkedj szerintem máshol hagyd őket.

Hát akkor például lehetne keresni egy sorozatozós csoportot, ott felsorolni a kedvenceidet és megkérdezni, hogy ők mit ajánlanának és miért. Aki kifejti, hogy miért, azzal már simán lehet beszélgetést kezdeményezni először csak a témáról, aztán ha jól megy, akkor tovább vinni a beszélgetést.

Ha azt szeretnéd, hogy az emberek érdekesnek tartsanak, érdemes mások érdeklődési körét jobban megismerni, még akkor is, ha amúgy totál nem érdekel. Én pl. ki nem állhatom az autókat. Olyan szinten nem érdekelt, hogy 5-6 márkánál meg a motor-váltó-kuplung-gázpedál-fék-kipufogó szintú mechanikus tudásnál tovább nem jutottam. De aztán megismertem a barátom, aki non-stop az autókkal van elfoglalva, és a kedvéért kiműveltem magam autófelismerésből és szerelésből, hogy érdemben tudjak reagálni a mondandójára, ezzel fenntartva a beszélgetést, amíg át nem térünk valami olyan témára, ami engem is érdekel. A kapcsolatokba -akár szerelmi, akár baráti- folyamatosan energiát kell fektetni, különben kihűlnek.