Melyik a jobb (vagy kevésbé rossz, nézőpont kérdése) : ha külső vagy ha anyagi helyzet alapján ítélik meg az embert? Miért?

Érdekes kérdés, mert ha nagyon két szélsőségre bontjuk egy hihetetlenül jó külsővel fizikai és biológiai VONZALMAT vagy képes kelteni, de önmagában egy jó külső pénz nélkül semmit sem ér. A külső önmagában mindig is egy passzív dolog volt. Amikor már neked kell kilincselni modellügynökségeknél mert baromira ki vagy pattintva meg szét vagy szolizva, az már régen rossz. Persze kell, hogy lássanak, megismerjenek, mert a 4 fal között senki nem fog benézni, hogy jól nézel-e ki vagy egy csiszolatlan gyémánt vagy, de ha sok ember megfordul körülötted, biztos lehetsz benne, hogy kapni fogsz visszajelzést, mennyire nézel ki jól.

Ugyanakkor ha kőgazdag vagy, rengeteg nőt megkaphatsz, de ha mellé nagyon rossz genetikát kaptál, akkor nem fog hozzád egyik sem vonzódni, csak a pénzhez. Jól fogja magát érezni veled, hiszen a pénz csodálatos dolog, szinte bármit megtehetsz általa, a külsődből is ki tudod hozni a maximumot, mesterfodrász, hajbeültetés, kozmetikus, stylist, még népszerűséget is vásárolhatsz magadnak.

És az se mindegy, hogy férfi vagy nő vagy. Egy nő már egy átlagos külsővel is a bájait ügyesen felhasználva rengeteg pénzt tud keresni és sokszor még prostinak sem kell hozzá állnia. Míg egy férfi ha hihetetlenül jól néz ki is sokkal nehezebb a dolga, ha a külsejével akar érvényesülni.

Ugyanakkor egy gazdag férfi mellett egy jó nő tipikus, gyakori jelenség. Fordítva ritkább, emiatt jobban kivívja a társadalom rosszallását, emiatt pedig egy korosodó nő sokkal kényelmetlenebbül érezné magát egy fiatal adonisz mellett, mint fordítva.

Úgyhogy nehéz így válaszolni rá. Mert nem mindegy, hogy átlagos külsejű kőgazdag vagy középosztálybeli szexszimbólum, vagy sarkítva kőgazdag, de valami gnóm Quasimodo, illetve szexszimbólum a nevelőintézetből 8 általánossal, segédmunkásként.

Ha átlagos lenne a külsőm, akkor inkább kőgazdag, mert azt még 80 évesen is tudnám élvezni, ha meg már a farkam hanyatlani kezd 40 fölött, akkor cseszhetem, hogy még 60 évesen is Sean Connery külsőm van.

Ha viszont Quasimodo külső, akkor inkább szexszimbólum csórón és bután (bár ez megint érdekes, mert mivel nem vagyok buta, nehéz elképzelni, hogy ha butább, iskolázatlanabb, műveletlenebb lennék, akkor milyen döntéseket hoznék), mert ha kőgazdag nem is lennék, de simán lehetne kényelmes életem mire a külsőm és a szexuális teljesítményem hanyatlani kezd.

30/F