Közeledik a 40. születésnapom, erősen gondolkozom hogyan éljek, váltsak, vagy maradjak ebben a langyos élethelyzetben?

Egy kicsit félelmetes belegondolni mennyi idős vagyok már,és eszembe jut,hogy ki tudja hány évem van még vissza az életemből.

Mostanában erősen gondolkozom hogyan tovább.Nincsenek kötöttségeim,nincs gyerekem(nem is akarok),jelenleg kapcsolatom se(az utolsó után nem erőltettem),ha úgy nézzük helyileg se vagyok kötött,mert albérletben élek.4 éve van egy közepesen erősen megterhelő monoton fizikai munkám,amiből fenntartom magam,de nem tudok félrerakni,tehát az a hónapról hónapra elevickélek életmód,pedig ahhoz képest nem fizet rosszul,de az albérlet sokat elvisz.

Ezért ilyesmik fordultak meg a fejemben:

- benne maradok ebben a monoton munkában,csak azért hogy megéljek,legyen bejelentett munkahelyem,aztán csak pörögnek az évek,rögtön 50,majd 60 éves leszek,és úgymond nem történik már semmi ezen kívül az életemben (munka mellett se járok el nagyon sehova,mert sokszor fáradt vagyok)

- fogom magam,belevágok a bizonytalanba,felmondok,albit feladom,és kimegyek egy szomszédos országba,amit helyileg nagyon szépnek tartok.. Keresek egy nem megterhelő munkát,sok pénzt nem kapnék hogy mennyire sokat félretehetnék,de egy szép helyen lennék.. Beszélek 1-2 nyelven,ez nem gond.Itt csak az a dilemmám hogy torlódna a párkeresés is,kint lehet nem lenne senkim,hazajövök pár év múlva,annyi idősen már nehezebben találok valakit,plusz kezdhetném elölről ugyanazt : albérletkeresés,munkakeresés,45-46 évesen már ki tudja hova vennének fel..

Sajnos az életkorom miatt is kicsit félek feladni a munkahelyem,mert ha hazajönnék,lehet nem vennének fel sehova.

- Keresek egy párt magam mellé,és vele együtt mennék ki,aki ugyanennyire nem kötött helyileg.

- Keresek egy párt,és itthon maradnék,de attól még a munka miatt ugyanolyan monotonnak érezném az életemet.

- Nem megyek ki külföldre.Feladom az albérletem,beköltözök valahogy a munkahelyem munkásszállására itt helyben.Nem tudom hogyan tudnám megszokni azt a közeget(lakótárs,hangoskodások,semmi privát élettér),de havonta félre tudnék rakni 100ezer Ft-ot.Így persze társkeresés is jó időre kilőve,szégyellném elmondani hol lakok.A félretett pénzből megpróbálnék egy kis saját vállalkozást csinálni.

Tehát ezek jutottak eszembe.A célom mindenképp az lenne,hogy ne ebben a mókuskerékben legyek,aminek semmi értelme.Vagy ha ebben vagyok,legalább pénzt tudjak félrerakni.

Te hogy döntenél ? Segítő válaszokat kérnék szépen,nem lehurrogást.(tanfolyamokon nem gondolkozok,mert a jobbakhoz érettségi kell,és az nekem nincs).