Így van értelme elmennem egy pszichológushoz vagy bárkihez?

Viszonylag régi a kérdés, de talán még olvassátok :)

1 évvel ezelőtt kezdődött a kálváriám, olyan helyzetbe kerültem, amiről nem tudtam eldönteni, hogy én fújom-e fel, túlérzékeny vagyok-e, vagy tényleg bántanak. Végül januárban tanácsolta egy pszichológus ismerősöm, hogy beszélgessek egy szakemberrel, ő majd segít helyretenni a dolgokat. Ajánlott is valakit, aki történetesen férfi (én nő vagyok). Amikor megláttam a nevet, kétkedve indultam neki: képes leszek-e egy ismeretlen férfinek elmondani a problémám? Viszont annyira kétségbe voltam esve, hogy felhívtam, pár héttel későbbre tudott csak időpontot adni. De már magától a ténytől, hogy felhívtam, megnyugodtam valamennyire.

Az első találkozáskor nagyon izgultam, hiszen mégiscsak egy ismeretlennek kellett beszélnem a problémáimról. Ezen valahogy túllendültem, a figyelme is segített. Leginkább én beszéltem, elmondtam, hogy mi történt. Olyan környezet volt, ő maga annyira barátságos volt, hogy el tudtam mondani olyat is, amit másnak nem mondtam el. Nagyon jó kérdéseket tett fel, segített helyrerakni néhány dolgot. És nagyon belém lát. Már az első alkalom után olyanokat mondott, hogy csak néztem: ezt mégis miből szűrte le? Nekem az is sokat segít, hogy a beszélgetések során azt érzem, hogy figyel rám, nem lesi az órát percenként. Mindenre emlékszik, ezzel pedig építi a bizalmat. Van, hogy nem hagyja, hogy kikerüljek kérdéseket, de tiszteletben tartja azt, amikor azt mondom, hogy valamiről nem szeretnék beszélni.

Nekem tehát az a tapasztalatom, hogy a jó szakember jól tud megközelíteni. Fogja feszegetni a határaidat, de tudja, hogy hol a határ.

Ez jónéhány hónapja volt, és azóta is életem legjobb döntésének tartom, hogy elkezdtem. Ez valóban úgy működik, ha te is nyitott vagy rá.