Volt már, hogy a totál ismeretlenbe ugrottatok, hatalmas kockázatot vállaltatok?

ez hülye felfogás, hogy levetetted magadat

nem zuhanni kell és várni a csodára

hanem inkább felfele mászni, tenni azért, hogy közelebb juss a célodhoz és nem mélyre zuhanva várni, hogy mi lesz

ha így fogod fel, akkor ne csodálkozz, hogy nincs is háló, rajtad már az sem segítene a jelenlegi helyzetedben

én hatalmas kockázatot nem vállaltam, de nekem a szakmai dolgaimat csak siker övezi szinte

hobbiból lett szakma, aztán más téren hobbi, abból megint fizetős munka

szerencsére elég jól állok, de mivel hobbi szinten tanulok dolgokat (persze mélyebben belemegyek), így a nem felmért tudás miatt fizetős munka bevállalása mondhatni kockázatnak, de úgy vagyok vele, hogy mindent megoldok amit kell

Nem tudom, milyen élethelyzetben vagy. Én ezt akkor éltem át, amikor elváltam. Pici gyerekkel, egyedül.

Úgy éreztem, egy magas szikla peremén állok az éjszakában és muszáj előrelépnem, de közben nem tudom, hogy lezuhanok-e a mélybe vagy csak egy kis lépcsőfok van előttem.....de tudtam, hogy muszáj lépnem.

Megérte!:))