Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Ki számít igazán boldognak?

Ki számít igazán boldognak?

Figyelt kérdés
Véleményem szerint az számít igazán boldognak, aki nemes egyszerűséggel: szeret élni. De ez néha nagyon nehezen nyilvánul meg. Például sok ember, aki úgymond falja az életet, élvezeteket halmoz egymásra, legbelül sokszor nem is szeret élni, csak az illúzióját próbálja fenn tartani. Míg más, aki egész nap otthon ül egyedül, morgolódik magában, gyakran sokkal inkább szeret élni, még úgy is, hogy nem tud róla. Mert az ilyen tipikus élethabzsoló emberek látszólag egyáltalán nem félnek a haláltól, még az otthon ülő ember gyakran azért ül otthon, mert fél bárhova is menni. Hogy mitől fél, vagy kitől, nem tudni, de a lényeg, hogy magát óvja valamitől, szereti a biztonságot, a nyugalmat. Ki tehát az igazán boldog? Aki vesz egy nagy motort, száguldozik az utcán, aki extrém dolgokat művel, nem riad vissza semmitől, és mindent kipróbál, igazából nem félti az életét. Én el nem tudnám képzelni, hogy veszélyes dolgokat műveljek, hogy hosszú távon károsodjon az egészségem, vagy esetleg meghaljak, rettegnék kilépni ebből az "életnek" nevezett világból, ergó rettegek a haláltól, mert még akarom hogy folytatódjon ez a film, az én létezésem. Sokaknak miért nem fontos az életük? Akik meggondolatlanul cselekszenek, és látszólag nem félnek a haláltól, mennyire boldogok valójában?

2019. aug. 17. 20:25
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:

Majd akkor èn cáfolom a butaságod.

Hèrakleitosz azt mondta, hogy Egyetlen állandó a változás maga.

Szemèlyre levetìtve:

Aki foglalkozik önismeretről, önszeretettel, meditációval az fejleszti magát. Nem azèrt, mert boldogtalan, hanem hogy jobb emberrè váljon. Az ember tele van hibákkal, negatív berögződèsekkel. Ezek kijavításával azonban kevesen foglalkoznak.


26 èves koromig egy èletvidám, boldog, mindig teliszájjal mosolygós nő voltam. Imádtam az èletet, èn voltam a megtestesült pozitivizmus. De párom rávezetett a hibáimra ès azokon változtattam.

Az èletemmel 100%-ban elègedett voltam előtte is.


A természet is változik. Szerinted ő is elègedetlen lenne?


Ami pedig a háborús pèldátat illeti:

Annak idején teljesen más volt èrtèk, az emberi szellem. Mi pl. fel se tudjuk fogni azt, hogy mièrt volt Petőfi, vagy Szèchenyi mentalitása olyan, amilyen. Ez itt a mai világban szinte felfoghatatlan. Mára már szinte teljesen kihalt a hazaszeretet, mert hát mint tudjuk Gyáva nèpnek nincs hazája.

2019. aug. 18. 06:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:

Nagyon elszomorító, hogy összefüggésbe hozod a haláltól való, vagy simán a félelemmel.

Az eleje még jó. Az boldog igazán, akinek jó, magas rezgése van, sokat, sokszor, akár sokáig jól érzi magát, legyen az akármilyen stílusú jó.


Ha tudnád, mi vár rád halálod után, nem félnél tőle. :D

2019. aug. 18. 07:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 A kérdező kommentje:

Tehát életvidám voltál, boldog, és mégis változtattál magadon? Miért? Ki miatt? A párodat zavartad valamivel, vagy más embereket? Én a magam részéről, ha boldog vagyok, és elégedett magammal, miközben másoknak nem ártok, nem változnék meg. A negatív tulajdonságaival együtt komplett az ember, jin nincs jang nélkül. A hazaszeretethez visszatérve, én a hazámat, mint földrészt, mint szülőhont szeretem. Az erdőket, a tavakat, a réteket. De botorságnak gondolnám hogy felsőbb hatalmak parancsára gyilkolászásokban vegyek részt, így gyávaság, nem gyávaság, kiköltöznék az erdőbe ha jönne a háború. De elhagyni soha nem hagynám el az országot, nálam a hazaszeretet és a hűség ebben nyilvánul meg. Utalkodjon bárki e földek felett, az erdő és a fák mindig pártatlanok lesznek.


Nem tudom, mi jön a halál után, de még ha a halál bizonyítottan is akár, jobb is mint az élet, én akkor is foggal körömmel ragaszkodnék az életemhez, még vénséges vén koromban is, mert egy történetnek kereknek kell lennie. Ha megy egy jó film, de a közepén valaki kikapcsolja a TV-t, mondván, tud egy még jobb filmet és kezdjük el inkább azt, felháborodnék. Majd akkor elkezdjük, ha ennek vége, és minden szál el lett vartva.

2019. aug. 18. 13:27
 14/19 anonim ***** válasza:

Tėnyleg ennyire sötèt vagy kèrdező?

MAGAM miatt változtam. Mások felhívták a negatív tulajdonságaimra a figyelmet ès elgondolkodtam, hogy mièrt is ne?!

Szóval, ha pl. te fèlsz a víztől most, akkor egèsz èletedet így akarod leèlni? Meg se próbálod leküzdeni a fèlelmeidet?

Ha pozitív irányba változik, az csak a hasznodra válik.

2019. aug. 18. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 A kérdező kommentje:
Ha félek a víztől, de boldog és teljes az életem úszkálás nélkül is, akkor minek erőlködjek megszeretni? És mi lesz, ha megszeretem? Azelőtt is boldog voltam, anélkül, és azzal együtt is ugyan olyan boldog maradnék. Én vagyok a sötét? Tanulj meg valamit: aki másokat ócsárol, az nincs megbékélve magával. Kettőnk közül te vagy az, aki szítja az ellentéteket. Ezzel már bizonyosságát is adtad, hogy valami flusztráció lapul elmédben, és valami miatt most rajtam vezeted le, holott én csak felvázoltam a saját látásvilágomat mindenfajta támadó szándék nélkül.
2019. aug. 18. 16:25
 16/19 anonim ***** válasza:
A boldogság az egyszerű dolgokban van, relatív, és fejben dől el. Sokan azt hiszik, el kell érniük valamit az életben, hogy boldogok lehessenek. Elérni valamit, hogy másoknak bizonyítsanak, hogy maguknak dicsőséget szerezzenek, de ha el is érik, a legintenzívebb boldogság is a végén megszokottá fásul, végül kiürededik. A milliárdos üzletvezetők meghalnak agyvérzésben, szívrohamban, hasnyálmirigyrákban az egész életükben tartó felfokozott idegállapotuk, és a stressz miatt. Megérte hát azt a nagy vagyont összelapátolni? Sztárok, zenészek, kik a drogba, majd az öngyilkosságba menekülnek, mert mind a pillanatnyi boldogságot keresik, de azzal már nem tudnak mit kezdeni, ha az a boldogság megszokássá halványul, és nincs hova fokozni. Míg a 92 éves halász Béla bácsi, aki 40 éve jár minden arra alkalmas napon a tóra, órákig csak lógatja a botot magányosan, tudtán kívül boldog, egészséges, és lelke is tiszta. Monotonitás ide, szegénység oda, a boldogság titka néha titok marad. De ha nekem kéne tippelni, akkor az önmagunkal és a világgal történő megbékélés lehet a kulcsa mindennek.
2019. aug. 18. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:

Figyelj, te kértél cáfolatot, én adtam, mégse vagy hajlandó ezt elfogadni, saját állításodat igazolod folyamatosan.

Attól, hogy valaki változik, új dolgot próbál ki, attól ő csak jobb lesz.


De hát igen, az alkoholista Tóni bácsi is teljesen jól érzi magát úgy, ahogy van, de majd a saját hányásában fog megfulladni a végén. Igazán szép vég.


Ahhoz is egyfajta érettség szükséges, hogy az ember önmagáért fejlődjön, hogy belássa, hogy vannak hibái és azokat jó lenne kijavítani.

Attól te csak több leszel, ha fejlődsz és ez nem elégedetlenség.


Gondolom neked is megvan az érettségid, jobb esetben diplomád is van. Kérdezem én, akkor minek tetted le az érettségit? Az alsóbb osztálybeli 8 általánossal is boldogul és köszönik szépen megvannak. Nyilván azért, hogy tanult legyél, hogy többet keress, hogy művelt legyél.

Ha erre volt igényed, akkor önfejlesztésre felnőttként miért is nincs?

Nem tudom, hogy van-e már gyereked. Neki milyen példát fogsz mutatni? Ha pl. te nem tudsz úszni, akkor őt se fogod majd beíratni úszásoktatásra? Vagy ha igen, akkor majd a partról fogod nézni és nem mész be vele játszani?


És csak felhívom rá a figyelmed, hogy a 21. században élethosszig tartó tanulás és fejlődés van. De ha te megelégszel a szürke is hétköznapi világoddal, akkor legalább fogadd el azt, ha valaki önmagáért akar fejlődni és ne akard még ekkor is az egoista nézetedet hangoztatni.


Egyébként egyetértek a 9-es válaszolóval. Miért esik nehezedre kezedbe venni egy könyvet, ami a boldogság témakörével foglalkozik? Sokan írtak róla pl. Szendi Gábor, Deepak Chopra, Müller Péter, Rafael Santadreu, Szabó Péter...stb.

[link]


Nyiss a világ felé.


Te miért is szeretsz élni? Miért is vagy boldog?

2019. aug. 18. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 A kérdező kommentje:

Nekem nem azzal volt bajom, hogy te másként látod a világot mint én, még érdeklődve is olvastam, csak azzal, hogy engem nemes egyszerűséggel "sötét"-nek nyilvánítottál, ami a mai világban igencsak degradáló jelentéssel bír, csak mert van egy saját véleményem, amit nem kukáztam valami könyvből, nem szektás oktatótól hallottam, és nem is a tömegpszichózis sulykolta belém, hanem mindenfajta külső behatás nélkül leültem gondolkodni, és erre jutottam.


Nem szeretnék ilyen témájú könyveket olvasni. Kicsit úgy vagyok vele, hogy nekem senki ne mondja meg, mi a boldogság útja, mert az emberenként változó. Én végig akarom járni segítség nélkül az utat. Hibázni is akár, hogy majd tanuljak belőle. Majd magam megkeresem a saját boldogságomat, aminek alapja szerintem az önbecsülés, a békesség, és a lelki nyugalom. Minden, ami efölött van, csak konfetti, pillanatnyi láng. De mint mondtam, kinek mi.


Az már teljesen más kérdés, ha van egy gyereked. Nekem még nincs, de ha lenne, akkor egyértelműen a gyerek boldogsága alá rendelném a sajátomat. Szülői kötelességnek gondolnám, hogy inkább a gyereknek legyen jó, mint nekem. És mivel ez egy hatalmas lemondás, még nem érzem rá késznek magam. Helyes, vagy nem, szülőként én érte élnék tovább, minden percben csak az ő jövőjének építésén dolgoznék, és ez a szintű önfeláldozás nagyon nagy elhatározást, meg persze egy arra alkalmas párt igényel, ami egyelőre messzebb van tőlem mint az Androméda-köd. Boldogság keresésében inkább az Ázsiai ősi tanok állnak hozzám közel, és ez még azelőtt kialakult bennem, hogy hallottam volna valaha ezekről a bölcsességekről. A taoista alaptételek elég nagy százaléka már azelőtt a fejembe keringett, mielőtt bárhol is hallottam volna róluk.

2019. aug. 18. 21:40
 19/19 anonim ***** válasza:
Úgy hiszem igen kevesen. Akik szabadok, akik az álmaikat élik vagy legalább azért tudnak és képesek küzdeni, mert legalább tudják és hiszik is hogy elérhetik őket. Egészségesek, vonzók, gazdagok minden értelemben, lelkileg, anyagilag, emberileg, tudásban mindenben. Szüntelen fejlődnek, új élményekkel gazdagodnak, körbebulizzák az egész világot, szeretnek, dugnak, minden földi jó... igaz barátokkal és szerető család veszi őket körben, akiknek szemében nem látnak félelmet és fájdalmat, mert ugyanúgy szabadok és boldogok ahogy ő is az, és együtt élvezik a szabad félelem nélküli létet, békében harmóniában bőségben. Na ők boldogok... azt hiszem de lehet hogy ők sem. :) Ki tudja.... de biztos hogy, hogy ez a bolygó, ez a világ a kevesek világa, a nagyon keveseké, mindig is az volt, és lehet hogy örökre az marad, hogy lehet ezt jelenti embernek lenni, hogy a legtöbb ember szenved hogy a kevesek boldogok lehessenek, hogy ez az univerzum akarta, hogy valami miatt, így kell lennie, hogy csak keveseknek adatik meg a boldog létezés.
2019. aug. 22. 17:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!