Miért van az hogy én 27 éves vagyok de még mindig gyereknek érzem magam, nem akarok felnött lenni?

Ez a könyv főleg olyanoknak íródott, mint te:

[link]

Ez esküszöm nem ilyen bulvár baromság, egy pszichológiaprofesszor írta.

Nem hiába tart ott az ország ahol, rengeteg a felnőttnek látszó ember, képtelenek felelősséget vállalni tetteik után, de a rinya, a hárítás, a kifogáskeresés az megy.

Aztán születnek sorba a gyerekek, akiket a szüleik lesz.rnak, az okostelefont és a tabletet odaadják már az 1-2 éves pici kezébe, csak hogy csöndben maradjon. Ebből lesznek a sérült emberek.

Kérdező, majd ha komoly kapcsolatot szeretnél, akkor remélem képes leszel felnőttként viselkedni.

Olvassál Csernus Imre, Bagdy Emőke, Kurt Tepperwein, Gary Chapman, pszichológiai könyveket.

Én nem érzem magam gyereknek, de a kérdésed többi részével mégis azonosulni tudok. (Lassan 27 leszek... ijesztő... szerintem ez tök sok.)

Utálok dolgozni, unom a feladatokat, amiket adnak, utálom a felelősséget, a megkötöttségeket, a bezártságot. Utálom, hogy hétfőtől-péntekig korán kell kelni, utálom, hogy az ébresztő ver fel és még 30-40 percig nyitott szemmel alszom az álmosságtól. Utálom, hogy hétfőtől-péntekig az ébren töltött idő jelentős részét a munkahelyen lét és az utazás foglalja le.

Itthon szeretek lenni, hobbizni, főzögetni, olvasgatni a neten.

Megkésettnek érzem magam.

Még csak most tanulok. Amikor végre ott fogok tartani, hogy lesz pénzem (ne értsetek félre, itt kb annyira gondolok, hogy akár csak új ruhára, cipőre) és szabadidőm, addigra túl leszek életem felén.

Másnak már férje, 2-3 gyereke lesz, mire én ott fogok tartani, hogy érdemi időt, energiát tudjak szánni akár ismerkedésre. Ha ki is akarom élni magam (itt sportra, túrákra, hobbikra, esetleg egy-egy utazásra gondolok), akkor kicsúszok abból a korból, amikor még érdemes szülni.

Egyébként nálam még nem állapított meg semmit pszichológus, ellenben van egy olyan gyanúm, hogy "visszamaradott" vagyok.

18-19 éves koromban olyan Facebook-bejegyzéseim voltak, mint egy 12-13 évesnek. Mind témáját, mind stílusát illetően. Illetve úgy érzem, mintha most lennék a 18-19 évesek szintjén.

Nagy a felelősségtudatom, viszont kicsit lázadok is (pont most), illetve stílusban is... tényleg olyan 18-19.