Ha egy férfi és egy nő világ életükben szimpatikusak egymásnak, és függetlenek, miért nem jöttek soha össze?

Betegség, kölcsönös félelem az intimitástól (attól független, hogy bejöttek egymástól), vallási okok...

Az, hogy szimpatikusak egymáshoz még vajmi kevés egy kapcsolathoz. Lehetnek itt bizonyos tényezők, pl. pénzügyek, családi háttér, önbizalomhiány...

egymásnak* , bocsi, még reggel van.

Talàn van valakijük.

Sok tényező befolyásolhatja. Például nálunk (persze főként viccnek van szánva) anyukánk mindig azt mondja, hogy helyivel és szomszédfalubelivel meg se próbáljuk hazaállítani. De nálunk nem igazán jellemző, sőt, egészen gyakori, hogy a páros mindkét tagja helyi. Mondjuk én nagyon átvizsgálom a dolgot, tehát tudom, hogy kik a szülei, milyen emberek, a másik személy milyen ember. Lesz-e fennakadás, ha esetleg kapcsolatot alakítanánk ki. Ezek speciel olyan pletykásak, mint a bűn... :D Valahol kényelmesebb, hogy nem igazán ismerik a másik félt, illetve, ha esetleg szétmegy a pár, akkor nem futnak össze olyan gyakran. Bár inkább az a nagy helyzet, hogy jobban ismerjük a másik embert, mint kéne, ezért nehezebb idealizálni (minimálisan mindig idealizáljuk az embereket), persze kivételek vannak.

Miért kéne összejönni valakivel, csak mert "szimpatikus"??

Sok férfi van, akit nagyon kedvelek, mint embert, esetleg mint barátot, de egy kapcsolathoz azért ennél több kell. Én sem feltétlenül vagyok jó partner bárki számára, de ettől még lehetek szimpatikus neki, lehetünk jó kapcsolatban.