Elhagynátok a párotokat, ha nem jönnének neki össze a dolgok (próbálkozott), és egyenlőre nem vitte semmire az életbe?

Nem. A tirkárnői munka amúgy sem alja.

De egyébként az már jó kérdés, hogy elhagynék-e egy olyan nőt, akinek hasonló a gondolkodásmódja és a felfogása mint neked.

Azért elhagyni valakit mert "csak" egy titkárnő..

Énis magasabb iskolát végeztem/végzek is külföldön, de ez valahogy nem tudna érdekelni. Nem a diplomáját nézem meg egy nőn.

(Adott egy jómódú család, ahol minden tagnak van valami nagyrabecsült diplomája)

A gondok itt kezdődnek, és a nagyrabecsülésen van a hangsúly.

(Az utóbbiba az egyik lánynak se jön össze, hogy bejusson egyetemre, és így effektív csak eredeti szakmájánál, a titkárnői pozíciónál tud maradni.)

Ez mellett tud nokedlit szaggatni, akkor teljesen jó.

(Az előbbi család egyik tagja jogosan hagyná el ezt a lányt?)

Nem jogos. El is hagyja a lányt ezzel bebizonyítja, hogy csak kizárólag érdekből volt vele.

(Itt most gondoljuk arra is, hogy nyilván a férfinak is nehéz lenne bevallani a szüleinek, hogy milyen alábecsült szakmájú nőt tudott találni, nagyrabecsült társaságba "szégyen" bemutatni stb.)

Erre nem merek gondolni, mert az ilyen családtól mindjárt elhányom magam.

Ha mindig csak tervei vannak, de azokból sosem lesz semmi, akkor nem maradnék a kapcsolatban.

Ambícióból nem lehet megélni.

Ismertem épp elég ilyen embert, a tervek mindig nagyok voltak, csak sosem sikerült összehozni ezekhez az alapokat. Utána jött a következő nagy ötlet, abból sem lett semmi.

Persze mindig türelmesnek kellett lennem, hogy most ez kell hozzá, ez most ennyibe kerül, majd később visszajön a befektetés, aztán semmi.

Szóval én az ilyenekben már nem hiszek.

Az már úgyis árulkodó, ha valaki közel a harminchoz még mindig nem kezdte el építeni a karrierjét.

Csak azért mert az illető titkárnő, én meg diplomás vagyok, biztos nem hagynám el a nőt. Azért meg végképp nem, hogy a család mit szól hozzá.

Ellenben ha valakit EZEN a CÍMEN elhagynak, akkor azt nem is szerették igazán, vagy csak ürügy a "családom mit szól hozzá" Ott alapban gondok voltak a szerelemmel, szeretettel, összetartozással és ez csak kifogás.

És mi van ha elvégzi az egyetemet, van diplomája de kitörölheti vele mert nincsennek ismerősei olyan helyeken és nem tud elhelyezkedni?

A diploma nem minden. A volt munkahelyemen is voltak gyártósoron diplomások (gépészmérnök, valami informatikai végzettséggel rendelkező, jogász). Vezető poziciókban pedig olyanok akiknek a szakmájuk cukrász, kertész, festő, bolti eladó..

A diploma önmagában semmit se ér.

Én nem ítélném el a páromat azért, mert nincs diplomája. Anélkül is lehet jól keresni.

Pl kezdő jogász ismerősöm nettó 120-at keres, 4 órában van bejelentve. Ezt a mesebeli munkahelyet rokonok által szerezte, olyan nehéz bekerülni.

Karbantartó ismerősöm aki pár hónapja kezdett a jelenlegi munkahelyén (autószerelő végzettséggel) pedig nettó 300 felett keres.

Ennyit a diplomáról..

Sajnos kedves kérdező ezt a lányt nem szereted. Ez a kérdésed lásd be ürügyet keresel, hogy mégerősítünk abban, hogy hagyd el.

Persze, hogy hagyd el, de nem a végzettség miatt, hanem azért mert nem szereted. Ha szeretnéd leirtad volna.

Lásd be beteg dolog hogy diploma házasodjon diplomával. Ha nem tartod mégse betegnek, akkor kérlek a következő lány első randin kérd meg hozza magával a diplomáját. Nehogy belemássz diplomátlanok közé. Evvel ugye érzed, hogy megaláznád....

Ajánlatom az, hogy az ésszerűség mindig meg fog akadályozni abban, hogy boldog legyél. Persze jó tanácsokat adnak a szülők, de ha azon túl megfogalmazodik benned: Ez az! Evvel a lánnyal minden nagyon jó, ez a lány nem csak a pénzemre utazik, akkor megtörténik az, hogy félre dobod a társadalmi hiúságot a diplomáddal együtt, sőt szüleidre se fogsz hallgatni, hanem az kell neked akivel mindenben egyet értesz.