Ha megváltozott munkaképességű vagyok, miért hiszik rólam is és a hozzámtartozóimról is, hogy teljesen hülye vagyok?

Nem látszik rajtam a betegségem.Teljesen egészségesnek és normálisnak nézek ki és normálisan beszélek.Nincsen semmiféle korlátoltságom.De ha tudják rólam,hogy egy beteg ember vagyok akkor azt szokták rólam feltételezni,hogy nem tudok írni,olvasni.Volt olyan,hogy megkérdezték,ha le akarok írni valamit vagy elolvasni valamit akkor segít e anyukám.Ami azért is érdekes mert 50 éves vagyok.De olyan is van aki úgy gondolta engem ő megver mert én hülye vagyok.Ez az ember is tud a betegségemről. Vagy pl. Megkérdezik a testvérem is fogyatékos e. Ő egyetemet végzett.Aki kérdi 8 általánost.De ha elmondom,hogy ő egyetemet végzett nem hiszik el.Sőt azt is meg szokták kérdezni neki a gyerekei is fogyatékosok e.Ők már szintén egyetemre járnak.De már azt is megkérdezték van e aki reggelente segítsen felöltözni.Ami azért furcsa mert semmi mozgáskorlátozottságom nincs.De ha hivatalos helyre megyek beteg minőségben akkor előfordul,hogy az ügyintéző lassítottan szótagolva beszél velem,mert azt hiszi én máshogy nem értem meg.Engem ezek annyira zavarnak,hogy beteg emberként ha lehet meg sem jelenek sehol.Akik tudják a betegségemet azokat amilyen messze lehet elkerülöm.És annak ellenére,hogy súlyos alvászavarom van inkább elvállalok éjszakai munkát olyan helyen ahol nem tudják a betegségem,mint nappalos műszakban megváltozott munkaképességűként jóval könnyebb munkát ahol így kezelnek.Csak azt nem értem az embereknek ez miért esik jól,hogy egy nehéz sorsú embernek még jobban meg nehezítik a sorsát.