Hogy lehet valakit manipulálni? Mások ellen fordítani?

Ezt csak bizonyos keretek között lehet megtenni, egyből nem kezdi el utálni a családtagjait senki sem.

Az kell, hogy az illető személy, egy valakinek nagyon higgyen, szinte vakon kövesse azt amit mond.

Így amit ő mond, azt tekinti iránynak, az igaznak, a jónak.

Ha ez a személy csúnya dolgokat mesél a családtagról, akkor nyilvàn elhiszi, egyetért vele. Ha meg a legkisebb sérelem is éri a családtól ezt az embert, egyből igazolva is lesz annak az állítása aki manipulál.

Nem helyeslem és nem támogatom, de nem ez volt a kérdés. Kizárólag tájékoztatásképpen írom: az illető személynek megtalálni az ún. hibáit. Azokat a dolgokat, amik a leginkább távol állnak az átlagostól. Mindenkiben találni ilyet, csak meg kell figyelni egy ideig. Ha ezek megvannak, akkor kimaxolni azt a szintű kiszínezést vagy eltúlzást, ami hihető még. Ha ez is megvan, akkor a hergelendő személynek beszélni a célszemély hibáiról. Eleivel nem panaszjelleggel, inkább afféle "ez most igaz lehet, vagy csak én túlzom el?" Jelleggel. Ha apró lépésekkel tesszük, észrevétlenül még Teréz anyát is úgy be lehet fekwtíteni, hogy az csak na.

De mondom, ez nagyon aggályos és kerülendő. Pusztán érdekességképp küldtem.

Mindentől függ, hogy mennyi idő kell hozzá.

Az embertől, akit manipulálsz, ahogy te manipulálsz, hogy mik történnek közben az életében, stb.

A manipuláció egy nyelv, lehet tanulni. De ha megkérdezed, hogy lehet angolt megtanulni, se tudok válaszolni rendesen. Ezen gondolkodsz, csinálod, és megérted tapasztalásból.

Az embereknek vannak gondolataik, a figyelme jár a gondolataiban. Ha akarod, át tudod formálni a pozitív gondolatait másokról negatívra, rá tudod vezetni a figyelmét arra hogy a negatív gondolatokban időzzön sokat (energiavámpírok is jól csinálják ezt, akaratlanul is), tudod ismételni azokat, amiket akarsz hogy higgyen, stb.

Igazából, eszméletlen egyszerű, és ha működik, óriási hatalmat ad. De én, amikor már mesteri szinten alkalmaztam, azt éreztem, nem is akarom. Mert hamis, nem valódi. Inkább önmagam adom, azt akarom látni mások az én valódi viselkedésemre hogy reagálnak, nem egy kreált világot akarok magam körül, hanem a valóságot.

Persze állásinterjúkon alkalmazom EGÉSZSÉGES módon, hogy lássák például hogy értelmes vagyok, arra vezetem rá őket ha én is úgy látom, hogy jó munkaerő lennék nekik.

Vagy ha segítek egy emberen, akkor azt láttatom vele, hogy tényleg érdekel amit mond (mert tényleg érdekel), és figyelek rá.

Nem kell hozzá pszichológiát "tanulni", elég ha csak csinálod, és tapasztalod, és elemzel.

"Tehát csak példának okáért: van valaki aki szeret engem, én mondjuk elkezdek neki a másikról nem bántóan, csak figyelmeztető jelleggel mondani dolgokat, a másik erre rá is erősít közbe közbe, ilyenkor mondom hogy látod, olyan mint amit mondtam,"

Attól hogy valaki szeret téged, azt jelenti hogy mindent elhisz amit mondasz?

"Látod, olyan amit mondtam"

Ebből a szövegedből eléggé látványosan lebukhatsz. Már láthat téged úgy, hogy felbújtod direkt, konfliktust gerjesztesz, utálkozol.

"Látod milyen rossz a másik alak, megmondtam ugye?"

Ezt mondod vele.

Segítenék, de nem tudom a konkrét helyzetet, és nem tudom te jót akarsz e vele, vagy bosszúvágy hajt.