Miért van az h vkit átver a párja, szakitanak, aztán ugy áll hozzá h senkiben nem bizik innentől?

Privire: többfele szakirodalom, tudomanyos cikkek stb alapjàn tettem össze. Gyermek pszichologia, neurologia, gyermeklélektan àgon indulva.

Föleg agyi idegrendszer idegpàlyàk kialakulàsa, azok mentén a (tanulàsi kognitiv stb)kèpességek kialakulàsa, azok mentén a gondolkodàs fejlödése, személyiség formàlodàsa egészen születéstöl kezdve.

Random ingerek(pl anyai kötödès, csaladi hatter, szülöi reakciok, tarsadalmi visszajelzesek, millio pillanatok ami egyetlen nap alatt is rengeteg inger,es azok feldolgozasa,a sémàk kialakulasa az agyban,amik mentén majd a gondolkodas azokkal a tettek es majdani szemelyiseg vagy eletminöség alapszik, alakitanak mindenkit olyannà, amilyen lesz.)

Talàn a legegyszerübb megérteni a Mi a csudàt tudunk a vilagrol c film alapjàn.

Kizàrolag az idegrendszer müködést tekintve. Mert amugy a film teljesen masrol szol vonzas meg ilyenekröl. De az agyi idegpàlyàkat, a gondolkodast, hogy allandoan ismetel az agy, mint egy fix program, jol illusztralja valahol.

De amugy rengeteg anyag van a fentebbi témàban hogy eleve az emberi agy idegrendszer stb hogyan müködik es azokkal a gondolkodas hogyan alakul ki. Ez a tipikus, megsütött forro többet nem nyulok hozzà: tapasztalat +tàrsult èrzet-inger eldolgozas- elkerüles. Legközelebb latnia is elég, hogy elkerülje. Ha berögzült séma lesz az agyban, akkor mar reflex asszociaico lesz feldolgozasi szakasz/gondolkodas nelkül, ami megvétoztathatatlan. (Pavlov kutyaja eset pl)

Espedig sémàkat követ az emberi agy, amit ugy szoktak jellemezni hogy az agyunk alapvetöen "kényelmes". Szoval minden ujabb inger feldolgozasahoz egyszerüen csak elöveszi a kis sablonjait hogy ràhuzza, ami mentén ujra es ujra ugyanazt teszi mondja es föleg erzi.