Van olyan szorult helyzet, kiszolgáltatott állapot, akár verés, vallatás, kinzás, börtön, kivégzés, ami izgatja a fantáziádat, hogy milyen lenne áldozatként átélni, illetve bátran viselnéd-e?

és hogyan? mi által?

nekem egyszer volt ilyen álmom, bár az inkább túszdráma volt, ahol golyó által

ez a guillotine érdekes, mert én sose értettem, hogy miért nem hanyatt fektették az elitéltet. Ha már halálra itélték, nem úgy lett volna logikusabb a büntetés, ha szembesüljön a bárddal?

bár ugyanilyen alapon n a szembekötést sem értettem akasztásnál meg golyó általi kivégzéésnél. Groteszk, hogy egyrészt elveszik valaki életét, másrészt meg bekötik a szemét hogy ne féljen. Most akkor vagy végezzék ki, és reszkessen csak, vagy játsszuk az emberségest, és akkor ne is végezzük ki... mert ez igy csak egy groteszk illúzió

Az biztos, hogy rémisztő volt, de a maga nemében az akasztófa meg a puskacső is az.

De legyen csak vérfagyasztó. Én sose értettem, hogy ha valaki rászolgált a halálbüntetésre, azzal mindek finomkodni? Teljes súlyával élje csak át a büntetést, és ha közben bátorságot tanúsit, és nem könyörög az életéért, hanem hősiesen viseli a sorsát, akkor esetleg még tudom valamire tartani a bűntette ellére is.

de lehet, hogy én gondolkozom nagyon sarkosan.