Volt már rá példa az életetekben, hogy durván megfogalmazott negatív kritika lendített titeket előre? Bármilyen téren: karrier, család, gyermeknevelés, iskola

1)

- Béla, mintha felszedtél volna magadra egy kicsit!

2)

- Szűzanyám, Béla mit eszel mostanában, kövér vagy mint egy disznó!

Téged melyik motiválna jobban a fogyásra?

Engem a második, pontosan azért, mert megrázna.

16 évesen, diákmunkám első napján: a tulajnak nagyon rossz napja volt és a diákmunkásokat alapból lenéző tulajnéni rajtam vezette le a feszültséget. Amit csinálnom kellett mind pocsék volt szerinte, egész délután üvöltött velem, még olyanért is, amihez közöm sem volt. Lenyeltem mindent, próbáltam nem mutatni, hogy mennyire pocsékul érzem magam és még jobban odatettem magam. Keményebben, nagyobb erőbedobással dolgoztam és meg is lett a gyümölcse, de előtte sem vettem a dolgokat félvállról. Mivel az egész hetet előre befoglaltam, mentem végig és úgy zártunk, hogy a néni elnézést kért és elvétve, de volt rá példa, hogy dicséretet is kaptam. Ami tőle nagyon nagy szó. A végén már ott tartottunk, hogy a lelkiismeretességem és a precizitásom miatt még külön ő kért meg, hogy menjek vissza a nyárzáróra, mert teltház lesz és nagyon számítana a segítségemre :)

A másik 17 évesen történt, angolon a gimiben: 4,4 körül voltam és jelentkeztem a javításért. Az ofő volt a tanárom és húzta a száját, hogy ő nem is tudja.. Egy srác jelentkezett még végül, és miatta (az egyik kedvence volt..) végül javíthattunk. Az ofő saját maga által összeállított feladatsort ígért, végül elénk dobott egy OKTV-t és mondta, hogy x pontot kell elérni, hogy megkapjuk a jobb jegyet.

Megírtuk, ofő következő nap hozza kijavítva, megint csak a száját húzva és valami ilyesmit mondott: "átgondoltam és rájöttem, hogy y pontot kell elérni, mert azért ez mégiscsak megmutatja, hogy ki is tud angolul". Nekem az előre megígért pont felett lett a pontszámon, de az újonnan felemeltet már nem sikerült elérni. A srácnak igen.. utána körítette a dolgokat, de a lényege az volt, hogy közölte, hogy messze nem elég a tudásom az 5-höz.

Na, hazamentem és panaszkodtam egy sort és hirtelen felindulásból anya közölte, hogy jó, akkor menj el felsőfokra. Még aznap jelentkeztünk, aztán pár héttel később levizsgáztam és én lettem a második az osztályból, akinek C1-e volt :) Picit meglepődött a nőci :)

Szóval akadt példa bőven, de szerencsére azok közé tartozom, aki átgondolja a dolgokat, felszívja magát és ösztönzően hat rá az ilyen kritika. Bár néha kell hozzá egy plusz löket..

Nálam a konstruktív kritika válik be, mikor a másik rákérdez bizonyos viselkedésemre, hogy miért csinálom, és elmondja, hogy ez szerinte miért nem jó, és mi lehetne jobb alternatíva.

Az ilyen kritikán mindig elgondolkodom.

Ha esetleg megbántanék valakit, és kicsit szabadszájúbban közölné, az is hatna.

De ha csak durván tud valaki egy egyszerű kritikát is előadni, akkor elkönyvelem hogy bunkó, rossz napja van, stb és nem fogok rajta elgondolkozni.

De mindenkinek más segít.