Elkezdett sírni, miközben közel jártunk ahhoz, hogy egymásnak essünk (első aktus lenne). Ez milyen lelki dolog? Mit tudok tenni? 23/F
Sziasztok!
Öt hónapja vagyok együtt a barátnőmmel (21/N). Eddig csak csók és ruhán keresztül simogatás, tapizás volt közöttünk. Ma odáig jutottunk, hogy csókolózás közben úgy éreztem, rövidesen ágyban kötünk ki. Amióta ismerem, soha nem láttam ennyire vágyakozónak, feltüzeltnek, és elengedte magát (általában nem szokta tudni elengedni magát, nem a szexualitásra értve, hanem mindenre, és nem azért, mert úgy nevelték, mégis olyan, mintha bűn lenne). Aztán... hát istenemre mondom, rám hozta a frászt: hirtelen elkezdett sírni!
Kérdeztem, mi a baj, mi történt, mit tettem? Mondta, hogy "semmi, csak szeretlek".
Máskor is mondta, hogy szeret, mégsem kezdett el sírni. Márpedig, igaz, hogy érzékeny lelkű, még ha nem is tűnik annak, de akkor sem sír, ha egy medicin labda ütődik a fejéhez, ami anno előfordult néhányszor, és amikor fájt neki valami, akkor se sírt, vagy legalábbis én nem láttam. Erre csak úgy elkezdett!
Legjobb barátnőjétől tudom leginkább, hogy általánosban sokat piszkálták a súlya és a korai pattanások miatt. Még mindig van rajta fölösleg, de én így szeretem, engem egyáltalán nem zavar. Megerőszakolni biztos nem erőszakolták, hogy előjött valami emlék.
Én vagyok az első párja. El se akarta hinni, hogy nem csak szórakozok vele vagy fogadást vesztettem, amikor udvarolni kezdtem neki, mintha valami rondaság lenne akitől törik a tükör. Az önbizalma a béke feneke alatt van. Amennyire szereti mostanra, hogy ölelem, simogatom, cirógatom a haját, annyira tartott sokáig, míg ezeket úgymond elfogadta, annyira idegen volt neki a testi érintkezés.
Egy nő meg tudná nekem magyarázni, mit gondol erről, tudna tanácsot adni, hogy mi fityfenét csináljak? Nem értem, miért sírta el magát, aztán annyival indokolta, hogy "semmi, csak szeretlek". Ezt valaki lefordítaná, hogy én is értsem? :(
válasza:
válasza:Én is sírtam már szex után. Érdekes férfiak ezen hogy megtudnak rökönyödni, pedig a csajok között nem olyan ritka ez. Alapból érzékenyebb típus vagyok és mintha ott a felgyülemlett feszkó távozott volna az orgazmusommal együtt. Amikor vége lett, valami túlcsorduló boldogságérzetem lett és bizony elpityeredtem.
Nem kell ezen fennakadni, semmi rossz nincs benne.
válasza:Szia!
Én a következőt tenném:
--komolyan venném azokat az itteni válaszokat, amelyek arról szólnak, hogy nincs nagy baj, ez jó sírás, a férfiak hajlamosak ezt túleagálni (egy részük)....
--megpóbálnám Őt minél jobban, minél mélyebben megérteni...
--tehát szépen szelíden megkérném (akár többször is visszatérnék erre), hogy mondja el, hogy mit is érzett pontosan, egészen aprlólékosan, mert te igenis kiváncsi vagy a részletekre és a mélységekre....
***
Szerintem ehhez végképp felejsd el, hogy eddig bármit is rosszul csináltál volna, mert NEM_!!
Sőt, le a kalappal....
Üdv., csak így tovább, ügyesen, érzékenyen, türelmesen...!!
válasza: válasza:...még valami...
Azt írod, úgy érezted, ma az ágyban fogtok kikötni...
Ha ezen azt értetted, hogy közelegni érezted a ruhátlan erotika lehetőségét, úgy én a magam részéről lassításra intenélek...
Én a helyedben a ruhán keresztüli simogatást folytatnám és fokoznám, de ott ahol vagytok, tehát bizonyosan nem törném meg a hangulatot azzal, hogy ágyhoz mennék, pláne nem vetkőznél és nem vetőztetnék (hacsak Ő nem)...szóval, csókolózás közben, a ruhán át való tapizást, és simogatást folytatva megvárnám az Ő feltüzeltéségét...
És ekkor szépen, lágyan, de határozottan fokozva mozdulatokat az intim testtájakon és fokozva a hangulatot elkezdeném a simogatásos elélveztetés felé venni az irányt, de OTT AHOL VAGYTOK, és úgy ahogy vagytok ruhában...
Esetleg, esetleg(!)... maximum(!) ruha alá/közé nyúlva...(de semmiképpen nem közvetlen bőrérintkezéssel)...
és nem mindenáron orgazmusra törekedve, afelé haladva...
Ha összejön jó, ha nem, úgy is jó...
És utána (pl. másnap) szépen megbeszélném az élmémyeit és az érzéseit...
tapintatosan, de érdeklődve, lassan, ráérősen, megértően...
Üdv néktek...!
válasza:Bemásolok ide egy választ, amit más valaki írt egy másik kérdésre:
"...a legjobb tanacs, amit adhatok, az az, hogy ne siessetek el! haladjatok lepesrol lepesre, es ismerjetek meg egymas testet... annyi mindent lehet csinalni a kefelesen kivul, oralis szex, simogatas... minel jobban felfedezitek egymast, annal jobban biztok egymasban, annal kevesbe fogsz felni az elsotol. nekem nagyon rossz elmeny volt az elso, pedig nem vereztem, de elegge fajt, rovid volt... azota is a hideg futkarozik a hatamon, ha eszembe jut. es bizony nagyon hosszu ideig kihatott a szexualis eletmre..."
_6/13_anonim ***** válasza:
a "Lányok! Az első pár alkalom után már élveztétek a szexet?"c.kérdésre
Ott ezt a választ 100%-ra értékelte a GYIK...
válasza:Megtudom fogalmazni, mert ebben szenvedek, csak én még várok az igazira. (19 vagyok és lány)
A leírtakból ítélve rengeteg lelki gátja lehet, sok elutasításban lehetett része, non verbálisan főleg...ahogy engem is egyre többen vágtak át, okoztak csalódást, falakat építettem, szorongok, nehezen nyílok már meg egy ismerkedéskor, mert akarva akaratlanul előjönnek azok amik fájdalmat okoztak.
Köszönöm neked, ismeretlenül is hogy megbecsülöd, és nem sietteted (engem hagytak ott azért mert szűz voltam) ne siettesd, sok munka feloldani ezeket a lelki gátakat, és nagyon jó lelki-testi síkon vagytok. Nehéz volt neki biztos elfogadni, hogy valaki tényleg szereti, nem használja ki,és a valójáért van oda.
Lehet én is elsírnám magam, ha rátalálnék a páromra...:)
A szép az egészben az, hogy annyira szeret és annyira fog szeretni téged ez a lány ha eltűnnek a falai és végre végre el tudja engedni magát és rád tudja bízni magát, hogy ezért a fajta szerelemért érdemes élni és ezt a szerelmet kell keresni a boldogsághoz szerintem. Ugyanezt a törődést és szerelmet látom a te oldaladról is, azzal a különbséggel, hogy te már megértél erre lelkileg is...ő még nem, de alakul.
Egy percig se aggódj azon, hogy valamit nem csináltál jól :) nagyon nagy kincs, hogy ekkora érzékenységgel állsz a témához és a szíveden viseled, hogy a gátlásai ellenére elfogadod őt, kitartasz mellette és szereted őt. Amikor rádtör a felismerés, hogy te is "elég jó vagy", érdemes vagy arra, hogy szeressenek az tud ekkora hatással lenni, hidd el...ezért kaptad a könnyeket :) mondták már előttem hogy ez "jó sírás" volt és igen, valóban az volt...és gondolj bele, az emberek nem szeretik, hogy sírni lássák őket mások, mert az a gyenge oldalukat mutatja, amit kifele sosem akar senki mutatni...de ő mert sírni előtted azért mert tudja, hogy számíthat rád így pedig merte kimutatni azokat az őszinte érzéseket amik akkor benne kavarogtak.
Nekem ez úgy tűnik, hogy lépett egy szintet a kapcsolatotok, épül a bizalom, hullnak le a falak és ha továbbra is így törődsz az ő lelki világával egy nap teljesen meggyógyul :) addig meg nagyon sok szép pillanatot és mélységet fogtok átélni..de mindkettőt értékelni kell, mert csak építeni fogja köztetek a hidat :)
Csak így tovább :)
válasza:#8.
Háát, igen...én is arra biztatlak, hogy NE vedd egy kalap alá a "jó" sírást és a "rossz" sírást.
Sőt, tréningezd magad, hogy viseld a "jót"..!
Egyfajta belső békességgel fogadd (azon okok miatt, amiket itt többen is írtak), szóval lépj túl azon, hogy "nem szeretem nézni a sírást" ...
Persze, ki szereti?
Alapból nyilván senki...de neked ezt érdemes lenne tudatosan meghaladni, egyenesen számítani rá, hogy ismét be fog következni...
Akkor tudsz magasabb fokon támasza lenni neki, ha ilyen alkalmakkor nem azzal vagy elfoglalva, nem az köt le, hogy mit vált ki belőled a síró kedves látványa!
Ez szerintem is nehéz, pont azért mert ő nem akárki, hanem Ő!
Meg lehet tanulni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!