Nincs kedvetek végre abbahagyni a szorongást?

#29: Miért, a mai világban nem létezhet olyan lány, akiknek ugyanezek az igényei? Hogy szeressék?

A hírességeket ne keverjük ide, sokan azért voltak boldogtalanok, mert ez egy egyirányú út. Nem tudsz elmenni egy eldugott sziget tengerpartjára sem anélkül, hogy valaki ne ismerne fel, a töködet nem vakarhatod meg a saját rezidenciádon, hogy ne fotózzanak le egy drónról titokban, a menedzserek folyamatosan szorongatnak lelkileg, mert a külvilág felé kötelező high-life-luxury életet élni, amit nagyrészt a szponzorok fizetnek, akik elő hirdetőtáblának használnak, hiszen híresség vagy, egyetlen apró hiba, egyetlen nem polkorrekt megjegyzés, egyetlen morcos beszólás valamelyik producernek, főszervezőnek és hullócsillagként tűnsz el a süllyesztőben. Ha találsz valakit ebben a képmutató világban, akit igazán szerezhetsz és szakítotok, nem elég a fájdalom, még a média is csámcsog rajtatok. Ráadásul élőben közvetíti, hogy az exed mennyire boldog az új párjával.

Aki kontrollálja a párját az a valóban önző, aki egy adott személyt akar a saját képére formálni, függetlenül attól, hogy az az adott személy akarja-e. Sokan ezt értelmezik félre, hogy ennyire ragaszkodik "hozzád", pedig valójában nem hozzád ragaszkodik, hanem az érzéshez, amit te kiváltasz a másikból.

Ha van olyan lány, aki szintén azt várja, hogy "mikor jön már a lovag, aki megvált", "egyedül nem csinálok semmit, siralom az életem, de ha lenne lovag, örökre boldog lennék" és van egy ilyen érzésekkel élő fiú, ők egymásra találnak, akkor kétségbeesett egymásba csimpaszkodás lehet a vége, ahol kölcsönösen azt várják a másiktól, hogy tegyék egymást boldoggá.

Egy idő után a másik puszta létezése nem generálja a boldogságot, meg a rózsaszín köd is oszladozni kezd. Két bizonytalan ember kapaszkodik össze.

A pszichológustól való segítségkérést illetően nem reagáltál.

#33: Mert az is csak ugyanezeket a közhelyeket mondogatja, miközben én ismerem magamat. A pszichológus meg csak a társadalomtudományi statisztikák alapján tud kiindulni, az meg a tömeg, az átlag droid viselkedése alapján van kalibrálva.

Ugyanez a lottó ötös/hirtelen jött nagy pénz kérdése. Egy pszichológus erre is rávágná a közkeletű bölcsességet, hogy a lottónyertesek 99%-a elveszti a pénzt. Konklúzió: ne akarj hirtelen jött nagy pénzt, dolgozz meg érte és akkor értékeled. Közben nem veszi figyelembe, hogy ugyanezek az emberek a fizetésükből se tudnak kijönni, akármennyi is az, hiteleket vesznek fel, megcsúsznak a fizetnivalókkal, mert öntudatlanul sodródnak az árral.

Az emberek többsége alapvetően céltalanul, a médiának meg a társadalmi normáknak megfelelve akarja élni az életét, délibábokat hajszol, semmi reális terv nincs az életükben csak üres vágyálmok, de sokszor még azok is a társadalom készen kapott termékei, semmi egyediség nincs benne. Vagy épp ellenkezőleg, pont azért egyedi, hogy bizonyítsa önmaga egyediségét.

Ilyen embereknél nem meglepő, hogy az az eredmény, amit te is mondasz, de ez nem csak a párkapcsolatra igaz, hanem mindenre, a lottó ötösre vagy a gyerekvállalásra, illetve a mérföldkövek megszerzésére (lakás, kocsi, tárgyak) vagy épp a bakancslista elemeinek kipipálására. (utazás, élmények)

34.

Ez a lottóötös cuccot azért mondják, mert sok hülye tényleg elcsapná az egészet rögtön az elején. Pl. pár hete volt, hogy valami faluban a kisebbség pár tagja nyert a sorsjeggyel. Nagyjából azonnal eltapsolták, elosztogatták.

Viszont arra nem gondol, hogy sokan vannak akik nem tapsolnák el, hanem elsőre befektetnének belőle annyit, hogy abból kijöjjön egy havi "fix" bevétel és abból lehet élni - munka nélkül. Ez az igazi "haszna" egy ilyen lottó-ötösnek!

És utána lehet kiteljesedni valamilyen hobbi vagy művészet tökélyre fejlesztésével.

A pszichológusokkal az a baj, hogy sokba kerülnek. 10 ezer / alkalom? Nem igazán ideális. A TB változat pedig rendel heti 20 órát nagyon maximum egy 20 ezres városban ahol élek (még nagyobb poén a bőrgyógyász aki összesen heti 2 órát rendel a településen és időpontot 2 hónappal későbbi időpontra kapsz - és mondom, hogy ez viszonylag gazdag város egész fejlett egészségüggyel - mi lehet a falvakban?). Kisebb településeken még ez sincs.

"#33: Mert az is csak ugyanezeket a közhelyeket mondogatja, miközben én ismerem magamat."

Ha ismernéd magadat, akkor boldog lennél, feltalálnád magad és nem mástól tennél függővé mindent.

"A pszichológus meg csak a társadalomtudományi statisztikák alapján tud kiindulni, az meg a tömeg, az átlag droid viselkedése alapján van kalibrálva."

Remek, te a négy fal közt élve tudod, hogy mire mit mondana sokezer pszichológus "egyemberként".

Ha mindent tudsz, akkor miért nem segítesz önmagadon? A négy fal közt élsz és meg szeretnéd mondani: mi hogyan legyen a világban.

Gondolom mindenre van indoklás: miért nem érdemes kimozdulni, miért nem érdemes hobbikat keresni, edzeni, vagy bármit.

Összeírhatnád azt is, hogy miért választana téged egy lány, amikor utálod magad és mindent egy lapra teszel fel.

A lottó témára nem szeretnék reagálni.

"Gondolom mindenre van indoklás: miért nem érdemes kimozdulni, miért nem érdemes hobbikat keresni, edzeni, vagy bármit."

Azt mikor értjük már meg végre, hogy aki szexre, intimitásra vagy párkapcsolatra vágyik, annak nem a fentiek hiánya a probléma, következésképp nem is az a megoldás, hogy ezeket - amikre esetleg kifejezetten NEM vágyik, nincs szüksége, háta közepére se' kívánja - beiktassa az életébe egyfajta pótcselekvésként, elterelendő a figyelmét a "nyomoráról", ha már úgysem jön össze neki?

A négyfal közt ücsörögve, a semmittevéssel és ide írogatással, valamint minden segítőkész javaslat azonnali lepöccintésével mi változik?

A hobbi keresést, tevékenységeket azért szokták javasolni, mert embereket lehet megismerni általa. A négy fal közt, a lakás magányában senkit se lehet megismerni.

"nem akarok kimozdulni", "nem akarok barátokat keresni" "egyszer már megpróbáltam nem sikerült", "pszichológusok is azt mondják, hogy...", stb.

Ez nem figyelem elterelés lenne, egyáltalán nem.

38.

Kivéve, ha magányos hobbid van :) Van pár ilyen, azért.

"A hobbi keresést, tevékenységeket azért szokták javasolni, mert embereket lehet megismerni általa. A négy fal közt, a lakás magányában senkit se lehet megismerni."

Értjük ezt is. De mi van, ha valakit nem érdekelnek a kimozdulós, társas hobbik? Erőltesse a legkevésbé antipatikusat mégis magára, mondván, hátha azon keresztül sikerül találkoznia a számára vonzó, mindenféle szempontból passzoló nővel/férfival? Vagy valahogy (bár fogalmam sincs, ez hogy kivitelezhető) erőszakolja meg a saját agyát, hogy márpedigdeigenis érdekeljék érdekeljék az ilyen jellegű hobbik?

Tudom, kifogás...