Szerintetek hippi lennék?

Egyetemista lány vagyok, öltözetem miatt már többen is megjegyezték (nem rosszallólag), hogy egész jól elmennék hippinek. Vannak hosszú szoknyáim (is), szűkebb és pörgős is, van amelyik egyszínű pasztell, de van 100% virágmintás is, ez sem harsány, inkább csak úgy visszafogottan színes. Szeretem a fodros blúzokat, egyiken van egy fakó virágminta is, de csak egy részén. Kedvelem a népies, kézműves, kissé ősmagyaros ékszereket, inkább ilyet viselek a testemen fából, bőrből készítve ékkő, porcelán berakásokkal, mint fémet. Vannak fejpántjaim és jó nagy hajcsatjaim, ami a kis kócos fejemet rendezetten tartja:) Vannak natúr színű bőrszandijaim (na és azért farmert is hordok persze, főleg ilyenkor hidegben:D) - Ha nem kell vhova alkalomhoz illően öltözni, inkább így érzem jól magamat, nem kosztümben.

Nagyon szeretem a beatzenét, és magát a Beatlest is. De a country és a folkrock még nagyobb kedvenc, és azért jöhet a hagyományos disco is - minden, csak ne mai tuctuc legyen. (A klasszikus zenét is szeretem, és a Vangelis-Jarre-Presser féle modern irányvonalat is.)

Tény, hogy kissé szétszórt vagyok, nem szeretem a határidőket (de muszáj...) Sok minden érdekel, sok mindenbe belekezdek, majd csak megállapodok vminél alapon.

Mindent elkövetek az erőforrásainkkal való takarékoskodás és a környezet, a természet, a kulturális örökségünk megőrzése érdekében, ezt barátaim is tudják rólam, pl. nem megyek lifttel, ha csak egyedül engem vinne. Egyelőre nincs autóm (ez még lehet).

Egyik kedvencem Thor Heyerdahl, aki Fatu Hiván anno megpróbálkozott a természeti emberként való megéléssel; egyáltalán nem próbálnám ebben követni, de felnézek rá;) - Szívesen kirándulok csapatban vagy egyedül is, ahol lehet, imádok a természet lágy ölén lenni :)

Ja és azon a véleményen vagyok mint istenhívő, meg egyébként is, hogy meg kell próbálni szeretni egymást. A fegyvertartást is korlátok közé kell szorítani, máskülönben tiszta vadnyugat lenne, és pl. Amerikában emiatt mindenkire lőnek, aki csak nem veszi észre, hogy tiltott helyre ment be, vagy még egy félreérthető mozdulatot is tesz, sajnos... A háborúkat meg végképp ellenzem, intézményesített tömeggyilkosság. Szégyen, hogy évekkel ezelőtt Ukrajnában az utcán embereket lőttek. Bennünket magyarokat is ért történelmi igazságtalanság (Trianon), de amit háború vett el, azt valószínű, hogy csak háború adhatná vissza, és nem gondolom, hogy jobb lenne, ha bárki meghalna ahhoz, hogy újra (közigazgatásilag is) a mieink legyenek a magyarlakta területek. Még ha az lenne a helyzet, hogy egész Európa pont mellettünk is állna, és nem a (hozzájuk nyelvrokonságilag is közel álló) szomszédaink mellett, akkor se. Nem örülnék emberéletek feláldozásának, még szomszédainkéinak sem, még ha tegyük fel, tudható lenne, hogy biztosan mi fogunk győzni. (Mondjuk háborúban nincs is igazi győztes, max Amerika, aki távirányítással lerendez egy támadást.)

Na ennyit a talán tényleg hippis tulajdonságaimról. :)

Azonban olvastam, hogy ők alapvetően baloldaliak, konzervativizmus-ellenesek, én pedig nem, sőt. Egyáltalán nem nézem örömmel a Nyugat kulturális hanyatlását, azt, hogy elnyomják a balostól (helyesebben inkább a spekulatív világhatalmitól) eltérő hangokat, lassan már ott lesz az új kommunizmus. Szerintem ott már annyira belefeledkeztek a jólétbe, hogy lassan feladják védekezőképességüket, már az se számít nekik, ha templomok égnek és nőket erőszakolnak egymás után.

Egyáltalán nem vagyok drogpárti sem (noha a hippik igen, így tudom), még csak nem is dohányzom, az ember legalább szándékosan ne mérgezze magát (és ne üzleteljen alvilágiakkal). A drogtermelők, drogkereskedők sima gyilkosok.

És nem vagyok szabadszex-párti sem, nem gondolom ugyan, hogy bukott angyal, akinek életében több barátja / netán több házastársa volt, de a szexhez felelősség is kell, nem úgy, mint ma sok diákbulin egyeseknél.

Ti hogy látjátok, mi vagyok végül is? (Azt fogjátok írni, h 50% hippi + 50% antihippi keverék ;)))

Érdeklődve olvasom Véleményeiteket.