Erezted mar azt, hogy olyan, mintha egyszerre ket ember lennel?

Bocsi, ha hosszu, ez ilyen kifejtos kerdes lesz. Az alapveto jellemvonasaid megvannak es nem valtoznak, de en sokszor erzek ilyen belso vivodast. Egyszerre vagyok logikus, eszervekkel gondolkozo es rideg ember, megfigyelo tipus, aki elemzi az emberek viselkedeset es a vilagot, de emellet rendkivul erzelmes is vagyok, lobbanekony, hirtelen haragu es eleg intenziven tudom megelni az erzelmeimet, mint egy hullamvasut. Ezt a realosabb oldalammal tartom kordaban, szoval ne ugy kepzeljetek el, mint egy orjongo, kicsapongo hisztis libat, de ha elkap egy erzelem nagyon ra tudok porogni. Szeretem a tiszta tenyeket, a szamokat, az ervelest, az osszefuggeseket figyelni a vilagban, de ugyanakkor van muveszi venam is, szeretem kiirni magambol az erzelmeket, papirra vetni akar rajzban, akar irasban a fajdalmat, a haragot, az oromot, a belso harcot. Szeretek mindent reszletesen kifejteni, alkalmazni a gondolkodasomat, de kedvemre valo az is, amikor "barokk kormondatokban" beszelek, tehat a lenyeget korulirom hosszan. Vannak verseim is, szoktam idegen nyelven is irni. Ha az eletben viszont donteni kell, rengeteg osszefuggest, ok-okozati kapcsolatot megvizsgalok, illetve mindig tobb lehetoseget rakok ossze a lehetseges kimenetelek alapjan, igy vizsgalva a kovetkezmenyeket, na ilyenkor elofordul, hogy a tenyek ellent mondanak annak, amit szeretnek es ilyenkor baromi stresszesen dontok.

Eletvitelt tekintve is ez van, szeretem a mozgalmas eletet, az esemenydus mindennapokat, a nagyvarost, a pezsgest es a szorakozast, de kozben egy tanyan is siman el tudnek eldegelni boldogsagban a falu szelen. Neha nem tudom, mit is szeretnek igazabol. Veletek szokott ilyen elofordulni, vagy ennek koze lehet ahhoz, hogy eleg elnyomo es manipulativ csaladi korben nottem fel?