Mi volt az eddigi legbátrabb tetted/ döntésed, amit nem bántál meg?

Semmi nagyon extrém, de számomra ez nagy döntés volt, fontos és bátor. Vidékre költöztem egyetem miatt, pedig lett volna lehetőségem a fővárosban maradni ugyanazt a szakot tanulni, otthonról bejárni. És nem bántam meg.

És igen, ez 18 évesen tőlem bátor döntés volt. Tudom, hogy ez nem olyan nagy szám, van aki külföldre megy stb, de magamhoz képest ez nagy dolog volt. Mindig féltem a változástól.

Hirtelen felindulásból Németországba költöztem, (teljesen egyedül minden segítség nélkül) ez úgy egyik napról a másikra történt. Pár nap alatt szereztem munkát és végül 4 évig ott éltem.

Előtte volt lehetőségem külföldön tanulni és büszke voltam magamra, hogy olyan fiatalon bevállaltam egyedül a dolgot.

Másik bátor döntésem, hogy szintén hirtelen felindulásból bejelentkeztem egyetemre és mikor megtudtam hogy felvettek, azonnal felmondtam (mivel előtte váltottam munkahelyet, így csak 3 nap felmondási időm volt) és az egyetem városába költöztem (2 nap alatt szereztem lakást és ez egy másik országban volt, így nagy költözés volt szintén).

De amire a legbüszkébb vagyok, hogy mertem kilépni egy rossz kapcsolatból.

Felmondtam a munkahelyemen, és csak a vállalkozásomból kezdtem élni, amit addig már szűk két éve építgettem.

A szüleim azt hitték, megőrültem, a főnök sajnálkozott, de már számított rá, a környezetem nem értette, miért hagyom ott a "jó kis állásomat".

Ennek lassan hét éve, életem legjobb, egyben egyik legnehezebb döntése volt.

Több volt, a legutóbbit írnám le:

Egy munkatársnőm normálisan beszélgetni szeretett volna velem, kicsit megismerni, de elhajtottam többször is, így már nem beszélünk egymással. Ezen nagyon elgondolkodtam, miért tettem, miért cselekszem így, stb.

Itt a Gyk.n januárban megismertem valakit, akivel azóta is tartom a kapcsolatot. Tanulni szeretnék abból, hogy ne rontsam el továbbra as az emberi kapcsolataimat. Így nézve bátor döntés bentmaradni az ismeretlenbe.