Milyen ember az, aki ennyire figyel arra, hogy ne mondjon magáról semmit, közben csak a legjobbat akarja láttatni?

Ritkán találkozom vele, évente párszor, de ezeken a napokon több időt kell vele eltöltenem. Ami feltűnt, hogy borzasztóan próbálkozik, hogy valami angyali arcot mutasson. Volt olyan szituáció, hogy valaki nagyon gorombán viselkedett előttünk, akkor is úgy tett, mintha ezt ő észre sem vette volna, csak mosolygott. Mindenki más felhúzta a szemöldökét, de ő akkor sem akart elárulni semmilyen reakciót. Semmi negatív reakció semmire, csak mosolygás. Semmi személyesről nem beszél, csak az időjárásról, vagy amit épp látunk ott ahol épp vagyunk, ilyesmi. Valami furcsát, természetelleneset érzek ebben. És ami a legfurább, hogy két olyan eset volt, amikor nagyon hirtelen, és váratlanul felcsattant, ha akartam volna, meg is bántódhattam volna rajta, de nem vagyok túlérzékeny. Gondolom páran nem fogják megérteni a kérdésem? A lényeg, hogy érzem rajta, hogy valami angyali álarcot akar felhúzni, és valami miatt mintha nagyon tartani akarná a távolságot. Lehet nem vagyok neki szimpi, de közben meg annyira jónak akarja mutatni magát, össze vagyok zavarodva. Azért is félek, mert mindig az olyan emberek ejtettek pofára, akikről azt hittem tök jófejek.