Szerinted mi történne a világgal, ha másnap reggel mindenki arra ébredne fel, hogy nem tud hazudni?

#8

Augusztus végén befestettem a hajamat. Párom azt mondta, hogy az eredeti színnel neki jobban tetszik, ez a mostani neki nem jön be.

Máskor is elmondta, hogy mi az, ami nem tetszik neki rajtam. Van egy narancssárga nyári ruhám, arra kifejezetten mondta, hogy azt nem szereti..

És? Szerinted megsértődtem ezeken? Nem. Neki ez a véleménye, kész. Tudomásul veszem és elfogadom. Nem miatta festettem be a hajamat, hanem magam miatt.

Egy hosszú távú kapcsolat őszinteségre alapul.

Hazudj csak magadnak, hogy vannak fokozatok...stb. ba.romságokkal. A te dolgod. Úgy csapod be magad, ahogy akarod.

Csak én nem értem, hogy az őszinteség miért eredményezne feltétlenül bunkóságot?

A tapintat a magas érzelmi intelligenciájú emberek áldásos tulajdonsága. Képesség arra, hogy szabályozd a mondandódat, ne csak kifoss mindent a szádon, ami eszedbe jut. Akiknek kevesebb jutott belőle, de egóból több, azok szeretik úgy magyarázni a dolgot, hogy az előbbiek hazugok, de ők bezzeg kimondják az igazságot. Ez két ponton is bukik: egyrészt nekik csak a negatívumok kapcsán van ilyen igazmondási kényszerük. A pozitív dolgokat, tulajdonságokat szándékosan nem veszik észre, letagadják, vagy kiforgatják. Másrészt nekik csak addig oké az őszinteség, amíg ők prédikálnak másoknak. Ha kapják a kritikát, azon halálra vannak sértődve.

Mo. kivételével egy tök jó világ alakulna ki, de Mo.-n? Ezért menne a harc egymással, mert ez a nép csak a rosszat tudná ebben is megtalálni benne:).

Főleg, ha Viktor Viktorovics Vikátorovics Viktorta de Traktorka szerintem ilyenkor is teli plakátolná az országot valamilyen "helytálló" plakáttal, akkor végképp reménytelen helyzet maradna.

Egyébként azt határozzuk meg, hogy a "nem-hazudás"=kendőzetlen, tahó őszinteség vagy = olyan állításokat mondunk, amik mindenképp és szükségszerűen igazak.

Tehát a hajfestős példánál azt mondjuk, hogy "Az előző jobban tetszett", akkor az egy igaz állítás és a második perspektívának teljesen megfelel. Az elsőnek viszont nem, mert úgymond elhallgatjuk, hogy mennyire rossz is az új.

Kipusztulnánk, azonnal bekövetkezne a harmadik világháború.

Hülyén hangzik, de a hazugság kell az egyensúly fenntartásához.

Igen, de a hazugságnak millió fajtája, oka és célja van.

Az ember gyerekkorában megtanulja a szüleitől hogy mi a rossz hazugság és a jó hazugság.

Elég ha arra gondolunk, amikor azt mondja az anyuka az ötéves gyerekének hogy "el ne mondd apunak hogy szülinapi bulit rendezünk neki, nem tudhatja meg, hadd legyen meglepetés". És ha az apuka rákérdez hogy mit csináltak ma amíg ő munkában volt, a gyerek nem mondja el hogy voltak egy cukrászdában tortát rendelni, hanem azt mondja hogy társasoztak, vagy lementek a játszótérre. Ha úgy nézzük, bizonyos szinten hazugság, ha az igazság visszatartását annak vesszük.

Az emberek többsége beismeri hogy szokott hazudni, még ha kegyesen is, valaki érdekében. A maradék meg letagadja emberi mivoltát és azt fújja hogy márpedig a hazugság bűn és ő soha nem tenne ilyet, mert ő erkölcsileg a többség felett áll.

Mindenki hazudik. Van aki piciket, kegyeseket, és van aki durvákat, gonoszakat, pl megcsalja a párját és hazugságban él.

Lehet és kell is különbséget tenni hazugság és hazugság között, de mindenki csinálja.