Mi lehet a baj velem, miért lettem ilyen? Mit csináljak, hogy újra legyen kedvem tanulni és legyen motivációm?

16 éves lány vagyok, most végzem a 9. osztályt biokémián vagyok egy nagyon erős suliba. Vidékről vagyok elég gyenge volt a régi sulim ezért nagyon nehéz volt az elején elérni az osztálytársaim szintjét de rengeteget tanultam, volt motivációm, minél jobb eredményeket akartam, semmi nem érdekelt csak a sulira koncentráltam. Egész hétvégén tanultam, minden délután amint végeztem ebéd után rögtön leültem készülni másnapra. Jó tanuló voltam. Ez viszont a húsvéti vakáció után nagyon megváltozott.

Beálltam a helyi tánccsoportba mert a barátaim mind benne voltak és hívtak hogy próbáljam ki (néptáncról van szó). Eleinte nem akartam mert tudtam hogy a próbákkal sok idő elmegy és nem lesz annyi időm tanulni de végül mentem. Egész vakációba mindennap volt próba ezért ahogy gondoltam el is hanyagolódott a tanulás. Délután 6ra mentünk egészen éjjel 12ig volt hogy tartottak a próbák. Reggel annyira fáradt voltam mindig hogy olyan is volt, hogy 12 kor keltem fel csak és akkor sem volt erőm tanulni, mind hanyagoltam hogy majd holnap, holnap. Igazából amennyire nem akartam menni az elején annyira megszerettem és egész nap csak azt vártam hogy menjek. Szinte semmit nem tanultam egész vakációba, nagyon lusta lettem és azután sincs kedvem tanulni , úgy érzem elfogyott a motivációm, romlottak a jegyeim, és nem is érdekel, folyton fáradt vagyok, alig tudom nyitva tartani a szemem az órákon, egyszerűen nem tudok figyelni . Egyáltalán nincs már kedvem tanulni és nem érdekelnek a jegyeim folyton szórakozni van kedvem, kimenni valahova. Én nem ilyen voltam régen, soha nem volt kedvem bulizni vagy társaságba menni, mindennél fontosabb volt a suli. A fiúk sem érdekeltek egyáltalán most viszont az is van a képben. Szintén a tánccsoportban van egy srác aki 5 évvel nagyobb mint én. Az elején nem tűnt fel, nem foglalkoztam vele. Nagyon sokat táncoltunk együtt és sokat hülyéskedett velem ( pl. Akasztott ki akarattal hogy essek el majd elkapott és magához húzott és megölelt, mindig viccelt, nevetett ha elrontottam valamit stb.) nem foglalkoztam ezekkel mert tudtam hogy ilyen ő mindenkivel ilyen, folyton hülyéskedik, soha nem komoly. Aztán Húsvétkor jött locsolni ami nagyon meglepett mert nem számítottam rá, elég részeg volt és nagyon nagyon nyomult. Ezt elmondtam a barátnőmnek és mondta, hogy neki ez már rég feltűnt, hogy mindig hogy néz engem és hogy mennyire odafigyel rám, foglalkozik velem míg mással nem. Akkor sem vettem komolyan és azt mondtam biztos nem ugyanis a srácnak van barátnője aki amúgy a szomszédom! Ez után volt egy esküvő ahol ő is ott volt a barátnőjével és akkor is nagyon nyomult rám a csaj előtt is! Utána már én is mindig figyelem próbákon hogy mindig hogy néz és mennyire kedves velem. Az egyik nap rám is írt. Az a helyzet hogy azt hiszem nekem is megtetszett. A baj meg az, hogy tudom ezt nem kellene mert kapcsolatban van, 5 évvel idősebb de nem tudok mit kezdeni magammal folyton rá gondolok, várom hogy írjon, keresem a szemkontaktust vele úgy, hogy tisztában vagyok azzal hogy nem szabadna.

Ez nagyon zavar, hogy ilyen lettem.

Nem tanulok, romlanak a jegyeim és még nem is érdekel. Folyton menni akarok valahova míg régen soha nem volt kedvem, és hagyom, hogy nyomúljon egy olyan srác aki 5 évvel idősebb és barátnője van engem meg nem érdekel, direkt kicsípem magam minden próbán mert tudom hogy ott lesz, és rengeteg mindenről lemondok csak azért hogy minden próbára el mehessek csak azért mert tudom, hogy ott lessz.

Mit csináljak, hogy ne érdekeljen ennyire a srác és újra legyen motivációm a tanuláshoz? Már anyukám is megjegyezte hogy mostanában nem tanulok annyit mint régen.