Miért másabb nyáron a 8 fok, mint télen?

Ezen én is gondolkodtam már. Talán azért mert az előtte lévő napokon a test is, és a szobák, lakások hőmérséklete felvett egy bizonyos szintet a jó időből és azt hasznosítja a szervezet is tbk., így nem teljesen ugyanaz a hűvös van most, mint télen.

De ez csak egy saját elgondolás a témáról.

Mert télen a föld is hideg, nyáron viszont meleget sugároz alulról.

Más pályára áll a bolygó is.

#3 "Más pályára áll a bolygó is."

Ez nagyon fájdalmas butaság volt, remélem nem gondoltad komolyan.

A bolygó nem áll más pályára, mindig ugyanazon a pályán halad és még csak nem is amiatt van tél meg nyár, mert a pályánkon éppen milyen távolságra vagyunk a Naptól, az eltérés elhanyagolható a Nap-Föld távolsághoz képest.

A Föld forgástengelye a keringési síkhoz képest ferde, emiatt a napfény más szögben éri a Földet az északi és déli földtekén. Amikor nálunk áll a nap az égen a fejünk felett, akkor van nyár, mert akkor merőlegesen éri a napsugárzás a felszínt és jobban elnyelődik az energiája, felmelegedik a talaj. Télen nálunk alacsonyan van a NAP, ezért a napsugárzás kis része nyelődik el csak, mert ferdén éri a földfelszínt. Ezért van hidegebb.

Eközben az egyenlítő környékén folyamatosan van meleg egész évben. Mivel a bolygónk egyik részén állandó a hőmérséklet mindig, teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet köze hozzá a Nap körüli keringés távolságának, a pályának, csak annak, hogy milyen szögben éri a Földet a Nap fénye. Az egyenlítőnél mindig merőlegesen.

Kérdező, a test hozzászokik a környezet hatásaihoz, változik a vérnyomás, a vér sűrűsége is ha szükséges, és a szervezet sok más tényezője. Akik pl. a perui magas hegyi területeken élnek, azoknak sokkal sűrűbb a vére, jobb az oxigénfelvétele a vérüknek és a ritkább levegőben is jól érzik magukat, ahol a többi ember szinte ájuldozik a kevés oxigén miatt. de egy idő után ezt is meg lehet szokni, bár nem olyan jól, de alkalmazkodik a szervezet hozzá.

Amikor tartósan alacsony vagy magas a környezet hőmérséklete, akkor ehhez igazodik a szívverés, a vízmennyiség a szervezetünkben és sok egyéb részünk. Folyamatosan tavasszal hozzászokunk a magasabb hőmérséklethez és az lesz a kényelmes amit nyáron érzünk. Azért fázol jobban alacsonyabb hőmérsékleten, mert a szervezeted a magasabb hőmérséklethez állt be. Télen ugyanígy ha 25-26 fokban kell lenned, akkor olyannak érzed, mintha nyáron 35 fok lenne. mert akkor meg a hideghez alkalmazkodunk.

Egy fontos tényező kimaradt: relatív páratartalom (azaz mennyi vízgőzt tartalmaz a levegő ahhoz képest, amennyit maximális képes lenne kicsapódás nélkül). Ez nagyban befolyásolja a hőérzetet.

Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőzt képes magában tárolni a levegő. Szóval ha adott mennyiségű vízgőz van a levegőben, akkor a reggeli hűvösben magas a relatív páratartalom, és ahogy melegszik a levegő, úgy csökken, a délutáni melegben a legalacsonyabb.

Nyáron a nagyon alacsony hőmérsékletek reggel fordulnak elő (magas a relatív páratartalom), illetve borús, esős időben (ugyancsak magas a páratartalom, gyakran 100 %).

Télen az enyhe hőmérsékletek főleg délután fordulnak elő (alacsony páratartalom), illetve a nagyon enyhe téli csúcsértékek többnyire könnyen melegedő/hűlő nagyon száraz levegő esetén, szóval még az átlagosnál is alacsonyabb páratartalom mellett következnek be.