A feministák önmegvalósítás alatt miért kizárólag a pénzt és a karriert értik?

Kérdező, van ez a fogalom, hogy történelmi anakronizmus, és te ebbe a hibába estél. Ez egy olyan gondolkodásmód, amikor te a mai, vagy legalábbis modernkori társadalmi viszonyokat képzelsz bele a múltba.

Az igazság az, hogy a te állításod, miszerint a nők "60 millió éve" csak és kizárólag a gyermekneveléssel foglalkoznak, egyszerűen tárgyilagos tévedés. A nők nagyrésze MINDIG IS dolgozott, és a férfiak nagyrésze mindig is foglalkozott a gyerekekkel, mert egyszerűen muszáj volt. Ez a fajta munkamegosztás, hogy az asszony gyereket nevel, míg a férfi dolgozik, csak és kizárólag a középosztály és az arisztokrácia köreiben volt lehetséges a történelem során. A parasztok, munkások, rabszolgák körében még a gyerekek is aktívan kivették a részüket a munkavégzésből egészen a 19. századig, amikor a kapitalizmus és az ipari forradalom hatására ez a fajta társadalmi berendezkedés már nem volt működőképes, és egyre elterjedtebbé vált a családi feladatok szigorú elosztása. A középkorban a nők szintén kénytelenek voltak dolgozni a földeken, és bizony a férfiaknak is muszáj volt foglalkozni a gyerekneveléssel.

Ha még messzebbre megyünk, a magántulajdon korszaka elé, amikor még a törzsi berendezkedés volt a leggyakoribb, akkor azt látjuk, hogy maga a család fogalma is sokkal tágabb volt, mint ma, és gyakorlatilag egyenlő volt a törzzsel. Kezdjük ott, hogy mivel ugye a házasság intézménye a magántulajdonból ered, ezért a legtöbb esetben a törzs tagjainak halvány lila segédfogalma sem volt arról, melyik gyereknek ki az apja. Mivel az anyáknak is ugyanúgy ki kellett venniük a részüket a munkából, ezért a törzsi társadalmakban a gyerekeket nem a szüleik nevelték egyedül, hanem a törzs minden tagja közösen.

A feminizmus továbbá nem zárja ki azt, hogy valaki azt tekintse önmegvalósításnak, hogy ő jó anya legyen, aki elsősorban a gyerekneveléssel foglalkozik. A feminizmus lényege az, hogy ne legyen kötelező minden nőnek otthon maradnia, és minden férjnek karrieristának lennie, hanem mindenki hadd válasszon szabadon, hogy számára milyen életpálya kedvező. Személy szerint én programozó vagyok, a feleségem pedig általános iskolai tanár. Dániában lakunk, van két gyerekünk. Egyikünk sem karrierista, mindketten dolgozunk, de a gyereknevelés feladatait 50-50 elosztjuk a kettőnk között, mert mindketten szeretünk a gyerekeinkkel foglalkozni. Én például nem lennék hajlandó gyereket vállalni olyan emberrel, aki szerint az én feladatom annyi, hogy gürizzek az irodában, amíg ő foglalkozik a gyerekekkel. Szerencsére itt például a GYES mindkét szülőnek jár, így a közös 12 hónapot 8-4 hónap arányban el tudtuk osztani (és csak azért nem 6-6 arányban, mert a cég, ahol dolgozom, gyakorlatilag teljesen átállt a home officera amikor ikreink születtek, így napi 3-4 órában elég volt dolgoznom, a maradékban tudtam a gyerekekkel foglalkozni anélkül, hogy átmentem volna részmunkaidőbe)

Ennyi erővel miért nem lehet egy férfi életcélja hogy jó apa legyen? (mármint nem úgy jó, hogy csak szereti a gyerekeit, és elvan köztük míg a felesége csinálja a munka nagy részét, hanem hogy hajlandó minden idejét és erőforrását a szolgálatukra áldozni). Ez még annál is ritkább mint hogy a legelvetemültebb feministák akarnának jó anyák lenni...

Amúgy meg a válasz az, hogy a feminizmus egy olyan ideológia ami azt akarja elérni hogy a férfiaknak ne legyen hatalma a nők felett, ehhez pedig az kell, hogy a nők sikeresek legyenek, képesek legyenek kényelmes életet biztosítani maguknak, és ne függjenek másoktól. Ez nem zárja ki az anyaságot, sőt, még azt sem hogy a nő jobban szeresse a gyerekeit mint barmi mást a világon, viszont így meg tud állni a saját lábán történjen bármi is, nem lesz kiszolgáltatott és megvan a saját életútja.

Ezt mondja a hagyományos feminizmus.

A choice feminizmus még tovább is megy; ők azt mondják hogy még az is oké ha a nő anyagilag egy életen át ki van szolgáltatva egy férfinak, ha ez a vágya.

Nem tudom mi a problémád...

Nekem például tök elég önmegvalósítás lenne jó férjnek és apának lenni, szóval ne általánosítsunk :D

26F

"De ez is mit jelent, hogy nem választhat? Valaki megtiltja neki, hogy karriert építsen? Kit érdekel, csináljon akkor azt!"

Tudod vannak a társadalmon belül bizonyos normák és szerepek, amelyek befolyásolják az életedet. Például téged senki nem akadályozhat meg abban, hogy apaként otthon maradj, és a gyerekneveléssel foglalkozz, amíg a feleséged karriert épít, és ő teremti meg a szükséges pénzügyi hátteret a család jólétéhez. De ettől függetlenül te egész életedben azt hallottad, hogy az igazi férfi dolgozik, az igazi férfi karriert épít, az igazi férfi nem sír, az igazi férfi sztóikus módon tűr mindent, ami bizony igenis befolyásolja a benned kialakuló világképet, és a te későbbi döntéseidet is. A feministák célja ebben a kérdésben az, hogy az ilyen társadalmi normákat és szerepeket töröljék el, ne legyen az, hogy a férfiakat olyan társadalmi befolyások érik, amelyek inkább terelik őket a karrierizmushoz, mint a gyerekneveléshez, és fordítva a nők számára, hogy mindenki magától tudjon döntseni ebben a kérdésben, külső, társadalmi nyomás nélkül.

"Ez nem sztereotípia kérdés, hanem evolóciós dolog: a férfi legyen az, aki összetartja a családot, megteremti a betevőt"

Ahogy már korábban részleteztem, ez a nézet teljesen anakronisztikus, ha evolúciós távolságokból nézzük a dolgokat. A jelenlegi családfelállás (apa-anya-gyerekek) teljesen ellentmond az emberi evolúciónak, ez egy társadalmi, civilizációs találmány. Az emberiség "természetes" állapotában az apának fogalma sincs arról, hogy törzs melyik gyereke az övé, mert a házasság intézménye kb. 8000 éves, míg az emberiség több százezer.