Élnek az emlékeidben olyan "ijesztő" nénik és bácsik amilyen te sosem szeretnél lenni?

Nem

Már én vagyok az.

A mamám szomszédja. Egy öreg férfi, aki anyukámék kiskorában a szomszédba véletlenül átrepülő játékokat (pl labda) elrettentésként karóra tűzte és kirakta úgy az udvarába. Mikor egyszer nem köszöntem neki (még alsós korú lehettem), közölte a szüleimmel hogy ha meglát úgy megver mint a rohadt élet. Aztán egyszer kimentem a hátsó kertbe játszani (az ő kertje a mamámé mellett van) akkor jött utánam, én meg rohantam az életemért. Nyilván nem kapott el (azért egy gyereket egy öregember nen fog lefutni), de annyi idős fejjel nagyon ijesztő volt.

Én az lettem akitől féltem. Volt egy morgó szomszédunk, akitől féltem gyerekként. Most a szomszédom gyerekei félnek tőlem, mert a szomszédaimmal fasírtban vagyok, így a gyerekek is a morgó ideg-beteg nénit látják bennem.