"Neked adom az utolsót!" Miért kell ezen kiakadni?

Az élet nagy problémái! Irigyellek. :D

Csak felületesen olvastam el, de eszembe jut egy sztori egy idős női rokonnal. Vendégség volt nála, ő egy nagy tálcára kitett egyetlen szem pogácsát, és remegő kézzel (remegő tálcával) körbekínálta teátrálisan, és mondta: "ugye, nem kértek?"

Az utolsót valóban nehezebben veszi el az ember, az olyan, mintha

a) a maradékkal kínálnák

b) az egészet enné meg

Inkább akkor illik kínálni, amikor kibontod, vagy még több van benne.

Munkatársad bunkó volt (bár nem tudni, volt-e előzménye?), de azért azt is hozzátenném, hogy oké, nagyon szép gesztus, de az, hogy mániákusan mindig mindenből akarsz adni másnak valamennyit, zavaró is tud lenni. Nem kell bárkinek adni, nem kell mindig, és nem kell mindenből. Mondjuk ha egy ebédnél valaki azzal előhozakodna, hogy a tányérodról egy fél hússzeletet kérek-e, nyilván nem lennék bunkó, de azért furcsán néznék rá. Hacsak nem vagy valakivel nagyon jó viszonyban, akkor nem illendő a tányérodból ételt adni neki.

Aztán azt sem tudhatjuk biztosan, hogy a másik egyáltalán örül-e neki.

"De inkabb nem teszemfel ezt a kerdest,mert elkanyarodnank a tematol."

Mondod ezt, amikor már feltetted.

Kérdező

Rosszul fogalmaztál, rossz mondattal kínáltad, ezt félreértette és egy rossz választ adott a kedvesnek gondolt kínálásodra.

Ilyenkor gondold magad a másik helyébe és akkor könnyebben megérted a reakcióját.

Ha másképpen kínálod, egyszerűen megkérdezed tőle kér-e vagy annyit mondasz, hogy "még van belőle, kérsz?", akkor más lett volna a hatása. Így ha rossz passzban van valaki vagy eleve olyan személyiség akkor tényleg érthette úgy, hogy te csak a maradékot akarod másnak adni. nem gondolatolvasó, nem láthatott a fejedbe, hogy te még szívesen megennéd az utolsó darabot is de neki adod ha kéri. Ő csak abból indulhatott ki amit mondtál: hogy neki adod az utolsót.

"Az utolso t nem azert adtam neki,mert nem kell hanem mert ra gondoltam."

Mondjuk, beszédes, hogy kinyilvánítod, hogy az utolsó pillanatban gondolsz rá. Akkor már az is jobb, ha egyáltalán nem nyilvánítasz ki semmit, vagyis meg se kínálod. Ez arról szól, hogy végig magadra gondoltál, de az utolsó pillanatban eszedbe jutott, hogy ő is ott van. Ettől még lényegtelen. az egész, vihar a biliben.