Létezik olyan, hogy feltűnési függőség?

Az illető a kutyájával jár versenyekre és a Facebookot rakja tele vele, napi több posztot is kipakol róla és mindenhová odaírja, hogy az ő kutyája a legtökéletesebb királylány ezer smileyval meg a kutya teljes törzskönyvi nevét, korát, a kutyája szülei nevét meg a kutyája tenyésztője nevét és odaírja, hogy köszöni neki a csodakutyát +azt, hogy épp hol jártak, mit csináltak. Mindennap több poszthoz ugyanezt kiírja.

Ha meg épp nincs mit kitennie, akkor az emlékeztető eseményeket osztogatja meg, hogy ez meg az történt egy vagy két éve ÉS ahhoz is még külön kiírja ugyanazt a szövegeket.

Meg amikor valaki meg akarta simogatni, megkérdezte szabad-e, azt mondta, nem lehet, nem arra való, hogy idegenek simogassák, csak csodálni szabad meg irigykedni és ezt ki is írta, hogy mennyi irigy ember van, nem tud örülni az ő csodakutyájának, mikor gyakorlatilag lenyomja a torkukon napi 200*, hogy milyen csodálatos a kutyája és ők milyen menők. Minden áron tudatni akarja a világgal, hogy nincs náluk jobb a világon és éreztetni mindenkivel, hogy rajtuk kívül minden kutya és gazdi hangyaf@szt se ér.