A nőknek mi az erősségük a férfiakhoz képest?

#20

Mikor én kezdtem (3 éve) 10% volt. 5 éve meg 8. És még emlékszem, engem is megszóltak nőként, hogy mérnökinformatikusnak tanulok. Többek között az ilyen közvélemény miatt nem volt a pályán nagyon sokáig nő. De nemcsak informatikusként, hanem általánosságban a tudományban.

Ha ilyen ütemben haladunk, még 10 év és ott sem lesznek sehol a férfiak. A patriarchális felépítés elkényeztette őket annyira, hogy egyenlő esélyekkel fuldokolni tudjanak csak. Ha nem szedik össze magukat, hamarosan kikötünk a ló túloldalán.

Orvosi és a jogi egyetem mind a kettő nehéz, de alapvetően a nőknek kedvez, mert nagy a beseggelendő ismeretanyag. Büfé szakok nélkül normális felsőoktatásban kb. egyenlő lenne az egyetemeken a férfiak és nők aránya, úgy, hogy valamivel több a mérnök férfi, és valamivel több az orvos/jogász nő.

Egyébként azt sem szabad elfelejteni, hogy most nem igazán éri meg egyetemre menni, mert szakmunkásként bőven többet lehet keresni, mint mérnökként.

Családomban három diplomás van rajtam kívül. 400 nettó alatt keresnek. Ennyit egy jobb burkoló két hét alatt röhögve megkeres, negyed akkora felelősség mellett.

#21 Ez baromság. Én a rendszerváltás után jártam egyetemre és nőként mérnöki szakra, ahol már akkor 1/3-2/3 volt a nő-férfi arány. Ugyanazon az egyetemen ez az arány még inkább eltolódott azóta a nők javára. Akkor még volt olyan szak ahol évfolyamtársam volt az első nő, de az őt követő években ott is egyre több női hallgató lett és soha senkinek nem volt baja azzal, hogy mi nőként akarunk mérnökök lenni.

A gyerekem már a középiskolában is informatikát tanult és csak azért nem volt több lány az osztályában mert a lányok nem akartak informatikusnak tanulni. Egy barátnőmnek mindkét lánya ugyanabban az iskolában ugyanúgy informatikusként tanult, (előtte és utána levő évfolyamokon), csak és kizárólag azért mert ők ezt akarták és soha nem is volt problémájuk egy tanárral sem. Azonban őket nem érdekelte igazán és egyetemre már más szakokra mentek - gyerekem viszont maradt a mérnök informatikus képzésnél.

Az, hogy kevesebb a nő egyes szakokon az a nők saját döntése, nem külső akadályozó körülmények miatt van és nem is azért mert a nőket nem engednék a gonosz férfiak ott tanulni, diplomázni.

#24

Te miről beszélsz? Tudod, mennyit lehet keresni R&D területen az iparban kutatóként?

Egyáltalán tudod, mennyi ösztöndíjat kap a legtöbb doktorandusz? :D Nappalis vagyok, 280 000 ft jár csak azért, hogy ott tanulok az első két évben havonta, a második kettőben meg 320 000, plusz az óraadás, plusz a pályázatok, plusz a mellékállás 20 órában. 500 000 körül viszek haza nettóban. Aki nem nappali tagozatos, hanem levelezős, az tud vállalni mellette főállást is, ezesetben hétvégén/este kutat, hétköznap dolgozik és ugyanannyit keres, mint aki nem kutató.

Ha laikusok vagytok, nem tudom mit kell szájalni a tudományos pályáról.

#23 A saját döntésről annyit, hogy senki sem burokban él, az egész közössége, társadalma befolyásolja a döntéseit. Az informatikát hoztad fel ami érdekes választás, tekintve hogy kezdetekben jóformán kizárólag nők voltak informatikusok, ők voltak azok, akik kezelték a szoba méretű bonyolult, újdonságnak számító kezdetleges számítógépeket. Férfi be sem lépett közéjük, mert akkoriban még túl alantas volt az informatika a férfiaknak. A férfiaknak régen a bölcsészet volt az elismert szakma, hiszen ott volt lehetőség filozofálgatni, gondolkodni, kreatívnak lenni, stb. Ugye a gépek életre keltése robot munka, nem való a szabad lelkületű, mindenről mélyen gondolkodó férfiaknak.

Manapság pedig a bölcsészet buta, felesleges női hobbi, míg az informatika a komplex, tényleges tudást igénylő "értékes" szak.

Érdekes, nem?

Valami változott társadalmi szinten, márpedig a változásoknál igenis érdemes elgondolkodni, hogy mi áll a háttérben. Az elég naiv hozzáállás, hogy "ohhhhhhhh.... mindenki teljesen véletlenül, önmagától döntött úgy, hogy fordul egyet a dolgok megítélése. kizárólag az egyén, és az egyén döntései léteznek".

#28

Megéri az is, csak nem életképteleneknek. Ismerek tájépítészt és vegyészt is, aki kutatással foglalkozik, egyáltalán nem kapnak rossz bért. Az egyikük az egyik nagy gyógyszergyártó cégnél dolgozik és kutat, gondolom nem kell fantázia hozzá, hogy mennyit fizetnek neki. Nyilván ha csak segget vakarnak a képzésen, akkor könnyű nyafogni, hogy csóró valaki. Sokan azért mennek doktorira, mert nem akarnak felnőni, cserébe ott is lusta disznók. Ha nem szerez az ember abszolutóriumot 4 éven belül, kibasszák a képzésről.