Jól tette ezt az anyukám?

"Utolsónak: ha nincs, akkor munkát keres. Spórol, aztán ha legalább albérletre elég a pénz, akkor elmegy onnét a gyerekeivel"

jóóóó, de honnan veszed, hogy ez nem történt meg?

Ez ugyanis idő. És az idő pont alkalmas arra, hogy közben apuka szépen verje a családot.

Azaz a kérdésben leírt szituációt ezzel egyáltalán nem kerülted el.

A másik ékt tipp valóban gyorsabban juttathat instant lakhatáshoz, de igazából ha simán elköltözik, semmi nem akadályozza meg a kedves apukát, hogy utána menjen és ott hozza létre a leírt szitut.

Szóval a megoldásaid nem válaszok a kérdésre, hgoy mit kellett volna cisnálni. Ugyanis a szituáció, hogy apuci megveri anyucit meg a gyereket létrejött. És a kérdés az, hogy ebből a helyzetből mit hozol ki.

Mert szerintem teljesen logikus lépés az, hogy próbálsz a gyereknek valami jó élményt is adni kompenzálásképpen, hogy ne arra emlékezzen, hogy "családdal együtt lenni szar", hanem valami jobb hangulatot teremtesz.

Igen 11-es, olyan jó hangulatot teremtett vele, hogy a kérdező "csak" szorong és pánikrohamot kap a filmektől és mozitól.

Ha olyan komoly a baj, a szervezeti segítség az elsődleges. És a rendőrség bevonása.

Az, hogy szerinted ülni a terrorban, mert tenni ellene "idő", az több, mint aggasztó. Valóban könnyebb moziba menni, közben attól rettegni,ha hazaérnek apa hogy és mit csinál.

A nagynéném 8 általánossal, 0 munkatapasztalattal és a létező legminimálisabb nyelvtudással ment ki külföldre. 1 hónapig élt ott egyedül, mire megteremtette a gyerekeinek a helyet. Az utcán élt, gyárban robotolt, de mire lett annyi bevétele, visszajött és elvitte mindhárom gyerekét.

De te nem érted amit kérdeztem:D

Igen, család és egyén szempontjából fontos a helyzet megoldása.

De a kérdés gyermekneveléssel kapcsolatos.

Mit teszel a gyerekkel, ha trauma éri, de még nem sikerült kimenekíteni?

15-ös, a 14-es választ nem én írtam, de jó látni, hogy más is osztja a véleményem.

Itt nem a kérdésedet nem értelmezzük, hanem a helyénvalóságát nem fogadjuk el. Egy anya minden helyzetben menste a gyerekét. Ez volna az elvárható minimum. Meg az állatok is képesek rá. Akkor az említett nő miért nem?

Szombat délután van. Apuci megver. Felhívod a segélyvonalat, azt mondják majd hétfőn keresd őket újra. Szüleid már nincsenek.

A gyerek sír. Szeretnéd, ha legalább ő nem érezné rosszul magát, szeretnéd valahogy felvidítani.

Én erre gondoltam.

Nem véletlen, hogy a nőmentő programok kb hasonló komolysággal működnek, mint a tanúvédelmi programok, mert egy agresszív férj elől nagoyn nehéz elmenekülni.

És bizony aki most felnőtt, az jó eséllyel a 90es években, vagy még azelőtt volt kisgyerek. Tudjátok hol voltak akkor a segélyszolgálatok? Sehol.

A menekítés helyénvalóságát én sem tagadom, én is azt tartom prioritásban. De az adott szituáció (az, hogy a gyerek sír) sokkal közvetlenebb megoldást követel, mint a menekítés, ami bizony nem egy délután alatt lezajlíthtaó történet még most sem, nemhogy 20-30 évvel ezelőtt.

18, mert ismerem a gyakorlatot. Ha kihívod a rendőrséget nem fognak lófszt sem csinálni, cserébe este nagyobbat kapsz a bőrszíjjal.

Idealista vagy, ami szép és becsülendő dolog, de sajnos messze áll a gakorlattól. Azt hiszed, hogy ha eldörren pár pofon akkor egy órán belül lerendezhető az egész. De sajnos nincs így. A kuta sem fog segíteni, csak ha már tényleg nagyon nagy a baj.