Lusta vissza írni vagy nem érdekli?

Micsoda "piócaság" választ várni egy beszélgetés során. :D Hogy egyeseknek mekkora igényei vannak...

Szerintem a legjobb félévente egy szó, és mindenki boldog.

Az a piócaság, hogy kijelenti, hogy nincsa a másikban emberség, mert nem válaszol rögtön. Hogy a másik nem lehet elfoglalt, nem lehet élete, csak cseteljen egész nap, mert különben rossz ember.

A normálisabbja megérti, hogy nem csak erről szól az élet.

Az "egész nap" durván kisarkított állítás.

Ezen túl pedig a kérdező jelezte, hogy többször előforduló esetről van szó. Akinek a rendszeres reakciója mindössze egy gagyi hangulatjel minden mondandónkra, azt valószínűleg nem érdekeljük.

Ezt meg azok nem fogják megérteni, akik a számítástechnikát még mindig az ördög találmányának gondolják. (De kis iróniaként a gyakorizás azért bejátszik nekik. :D )

Már miért gondolnám az ördög találmányának? Nem gondolom annak, nyilván azért vagyok itt.

De embertelenségről beszélni csetapplikációs baromságok miatt, na az nagyon függő hozzáállás. Kicsit olyan, mintha a kérdező nem értené, hogy nem ő az élet főszereplője.

Ha máskor is előfordult, akkor nem lehet, hogy az illető tényleg elfoglalt? Valakinek csak heti egyszer lehet dolga?

Még mindig az a véleményem, hogy baromi sokat gondol bele a kérdező egy semmiségbe.

Mondjuk egyre szakoribbak az ilyen kérdések, ahol kamaszok/fiatalok csinálnak hatalmas drámát csetelés körül. Visszaírt, nemírt vissza, nem válaszol, piros szívet írt, nem írt piros szívet. Sokszor ráadásul olyan ismeretlen emberekkel kapcsolatban, akiket csak úgy bejelölnek. Mintha random embereknek kötelező lenne nekik válaszolgatni, őket szórakoztatni.

Igen, az érzelmi intelligenciában szűkölködők szokásos stílusa a kamaszok, fiatalok minősítése csak mert vannak érzéseik.

Megsúgom, hogy idősebb korban is jellemző ez egyeseknél szerencsére. :D De nyilván aki ebben nem jeleskedik az inkább lehúzni próbál másokat.