Miért nem tudok sehol megmaradni hosszabb ideig?

Leghosszabb amit valahol eltöltöttem az a 8 év általános iskola volt, utána megzavarodott minden valami miatt és utána a legtöbb az épphogy 1 év volt munkahelyen de azt is alig bírtam. Hirtelen más helyre kerültem, nem tudtam beilleszkedni, pont rossz közösségbe kerültem, kiközösítettek, szekáltak, mai napig tartó traumát, fóbiákat okoztak, elkezdtem lógni amit álalánosban sosem csináltam, de itt annyira szekáltak minden apróság miatt, hogy egyszer gondoltam egyet és iskolába menet mondtam magamban, hogy mi lenne ha ma nem mennék be és nem kéne látnom őket legalább kis ideig és jártam a várost... majd onnan hamar eljöttem. Pedig általános iskolában is néha piszkáltak, gúnyoltak, nem olyan szinten mint az új helyen, de ott sosem maradt meg ilyen szinten mint az új iskolában és nem értem miért van ez. Ott konkrétan volt egy esemény amit olyan szégyenként éltem meg, hogy menekültem szó szerint. Utána másik iskolában még kevesebb ideig maradtam, de ott nem volt gond csak előzőek hatása miatt minden apróságot hatalmasnak láttam. Aztán sikerült találnom jó iskolát, jó közösségel, ahol maradtam 5 évet ami a legtöbb a többihez képest. Még maradtam is volna ott ha lehetett még volna de lejárt az időm ott. Itt még gyakorlatra is imádtam járni, barátokat is szereztem magamtól. Itt mintha minden újjá született volna, minden rendeződött. Utána munkák terén se sikerült jó helyet találni, első munkahelyem pont olyan volt amit mindig is utáltam, emberek között lenni. De akkor az tűnt hirtelen jobb lehetőségnek mint a másik de visszagondolva az elszalasztott jobb lett volna. Sok munkahelyen megfordultam már de nagyon rövid ideig főleg félelem hatása miatt, munkákat jól csináltam csak a közösségtől tartottam mindenhol. Lehet azért nem sikerül sokáig maradni sehol mert az általános iskola utáni váltás megviselt nagyon és ilyen maradandó emlék lett? Szeretnék újra olyan lenni mint általános iskolában (nem gyerek) hanem az a valaki aki semmitől nem hátrált meg és végig vitt 8 egész évet egy helyen, kitartóan de valamiért nem megy. Ha feltárnám ennek okát, talán menne de addig minden elől ugyanúgy meglógok, járom a várost céltalanul, csak hogy teljesen az idő. Sokszor gondolkozom, hogy bár olyan lennék mint a régi kollégáim mert ők még mindig ott dolgoznak és azóta mióta elment eltelt 7 év és szoktam őket ott látni majdnem minden nap és néha ábrándozok hogy milyen lenne ha még most is ott lennék de az a hely számomra halott volt. :(