Mitszólsz a Z-generációt erkölcsi deficit jellemzi, irreálisak fizetési elvárásaik munkahelyen teljesítmény nélkül?

Szerintem pedig pont ez a generáció ébredt öntudatra, hogy nem az az életcéluk, hogy bekerüljenek egy multihoz, minden napot 9-5ig ledolgozzanak alacsony fizetésért, majd nyugdíjba menjenek és meghaljanak anélkül hogy éltek, utaztak volna.

Sajnos néhány idősebb generáció meg csak az ilyen életet élőket veszi emberszámba, és ha valaki nem szakad meg a munkában, máshogy él mint ők, az nem is ember, meg felháborító.

Ez az a generáció, amelyik nem olyan gyáva rabszolga, mint az előttük levő generációk, akik lehúznak 10-15 évet egy munkahelyen, és örülnek a vacak fizetésüknek, mert legalább "hűségesek", meg "van munka".

A Z generáció néhány évente vált, mert tudja, hogy egy másik munkahelyen vagy szektorban 15-20%-al magasabb fizetést is megkap, és nem ragaszkodik ahhoz, hogy annyi fizetést kapjon, hogy épp csak ne haljon éhen. Az egyéb generációknak kellene a gyávaságukat feláldozni és a talpukra állni, de a jelenlegi 40+ korosztálynál gyámortalanabb réteg nem nagyon van.

Irreális elvárás, ha dolgozol legyen hol laknod, ne kelljen 30 évesen is lakótárssal lakni.

Közben azt látom, hogy a vállalkozók méregdrága autóval járnak, meg a 12 éves gyerekének a legdrágább telefont veszi.

Nem szeretem ezt a témát.

A Z generációt az X és az Y generáció adta. Tehát ők csak hasonlóan viselkednek, mint a nagyapjuk, apjuk stb.

Az utódok láttán derül ki, hogy az elődök sem jobbak.

De ott van még az alfa generáció is (2010 után születtek), látszólag rájuk nem helyeznek nagy hangsúlyt.

Mit jelent az hogy "irreális elvárás"?

Szerintem az abszolút nem irreális hogy az ember megköveteli hogy normálisan megfizessék és normális munkakörülmények között dolgozzon.

Én relative kezdőként kisajtolom azt az összeget amit csak ki lehet a munkáltatóból, így is megéri neki hiszen felvett és foglalkoztat ezért az összegért. Ugyanez igaz a munkakörülményre is, igenis hogy elvárom hogy jó körülmények között dolgozzak. Ha 8 órás munkarend van akkor nem fogok senkinek se ingyen túlórázni.

Hozzáteszem a munkaadó sem azért foglalkoztat mert jótékonykodni szeretne. Abban a pillanatban meg fog szabadulni a dolgozóitól amint neki nem éri meg és nem fogja érdekelni hogy családos vagy vagy épp a hiteled kell fizetned, egy szám vagy a sok közül.

Nem kéne erkölcsi kérdést csinálni egy (normális esetben) szimbiotikus kapcsolatból. Ő megkapja a munkaerőt ami elvégzi a feladatot, nekem pedig biztosítja a pénzt és a munkakörülményeket. Ezeknek egyesúlyban kell lenniük.

"Az egyéb generációknak kellene a gyávaságukat feláldozni és a talpukra állni, de a jelenlegi 40+ korosztálynál gyámortalanabb réteg nem nagyon van"

Azért ezt így erősnek érzem. Szerintem a fő különbség az, hogy a Z-generáció egyelőre még csak egy felívelő és viszonylag stabil gazdasági konjuktúrával találkozott, a 40+ évesek viszont megtapasztalták a 2008-as válságkor, milyen az, ha nincs munka, nincs fizetés, nincs semmi lehetőség. És nem 2-3 hónapig, hanem akár évekig. Az egy életre szóló sokk volt sokaknak.