Miért van az, hogy aki őszinte, azt mentális problémákkal küzdőnek gondolják?

Lehetek őszinte de ez nem azt jelenti, hogy kérés nélkül mindenki arcába tolom a negatív véleményem. Ha valaki kíváncsi a véleményedre és megkérdezi azt akkor oké. De ha nem akkor sértésnek veszi, hiszen az is és a te véleményed a te nézőpontodból amik nem tények. Neked nincs kedved a másik társaságához mert az számodra lehúzó. Oké. De miért várod el, hogy hurrázzanak ezért? Vagy magukba nézzenek és megváltozzanak? Mert te megmondtad nekik a tutit?

Ez nem így működik.

Mert az emberek jelentős része egyszerűen nem akar belenézni az igazságba. Mert azzal rengeteg a belső munka, macerás, időigényes.

Akinek pedig esetleg nemet mondasz, és őszinte vagy, az nem tud frusztrációt viselni.

Erre szokták azt mondani, hogy a vélemény olyan, mint a segglyuk, mindenkinek van, de a többség nem kíváncsi a másikéra.

Amennyiben kérdeznek úgy lehet véleményt nyílvánítani, de ha nem, akkor meg minek.

Irhatnal par nem negativ peldat is az oszintesegdre.

Mert a kerdesben szereplo esetekben nyilvan bunkonak tartanak,nem mentalis betegnek.

Sokan szerintem nincsenek is hozzászokva az őszinteséghez, az egyenességhez (tisztelet a kivételnek!) a mostani időkben. Azt pedig különösen nem szeretik, ha szembesítik őket a hibájukkal, legyen szó bármilyen fajtáról is, így, ha valaki szóvá teszi őket, személyes sértésnek veszik azokat.

Azonban az sem mindegy, milyen formában kerül az őszinteség tálalásra. Mennyire nyers, milyen szándékú, milyen körülmények közt hangzik el.

Igen, jól látod, hazug világban élünk. Azt neveli beléd a társadalom, hogy folyamatosan hazudj, legyél képmutató, menekülj. Ezért tartunk ott, ahol, mert nem kap senki sem visszacsatolást, és ezért van az, hogy minden ember ugyanabba a hibába esik folyton folyvást. Nem tanulunk, mert nem is tudjuk, mi a hiba, mit csinálunk rosszul. Ha pedig valakinek meg mered mondani, mert valójában bátor és őszinte vagy (mindkettő pozitív emberi tulajdonság), akkor megsértődik, mert nem szokott ehhez, nem tud mit kezdeni vele.

Az egész társadalmunk ebből kifolyólag azt okozza, hogy tele van mindenki frusztrációval, feszültséggel, ki nem mondott dolgokkal, és tele vagyunk hibákkal, sértődéssel és sértegetéssel.

Amit teszel, nem bunkó, hiába írja itt a 7., csak fáj az igazság, te pedig megmondod. Valójában nem veled van baj, hanem a társadalmunkkal. Egyre kevesebb az őszinte ember, akinek még van mersze és bátorsága kiállni a saját véleménye mellett.

Viszont árral szemben úszol, mert több a bunkó, álszent és konfliktuskerülő ghostingoló, mint a magadfajta őszinte ember.

Függ attól is, hogy hogyan prezentálod. Illetve az udvariasság sem a hazugságról szól, ha azt hiszed, hogy az a legjobb cselekvési terv, hogyha egy nemkívánt ismerőssel találkozol az utcán, akkor egyenest lekoptatod.

Ha az őszinteséged annyiban merül ki, hogy gátlások nélkül, kéretlenül másokra dobálod a negatív véleményedet, akkor ha nem is mentális betegséged, de valamilyen szociális visszamaradottságod biztos van.