A mai világban hogy "illik" viselkednie egy felnőtt nőnek, aki keresi a társát?

Én is azt vallom, hogy úgy viselkedjen az ember, ahogy jólesik neki. De másnak semmi köze ehhez.

Egy munkahelyemen beszéltem a szexuális életemről, de mentségemre legyen mondva, nagyon fiatal voltam még és céges buli volt, szóval ittam is. De amint kimondtam, éreztem hogy ez sok volt. Szerencsére nem sokáig dolgoztam utána ott :D

Azóta viszont senkinek nem mondom el még azt se, ha randizom valakivel, egyedül a húgommal szoktuk megbeszélni. De benne maximálisan megbízom, és ő nem ítél el. Ha meg valaki pletykálna, azt hamar leszerelem (már profi vagyok benne), aztán témát váltok. Mindenkinek van olyan témája, amire harap, ha azt felhozom, tuti elfelejtkezik az én szexuális életemről :D

Egyébként az első randis szex híve vagyok. Mivel nem úgy fogom fel, hogy "odaadom magam", hanem imádok szexelni. Így hamar kiderül, ha valakivel mégsem illünk össze :)

Én egyedülálló pasiként (33) még szintén keresem a társam, de az biztos, hogy ha kiderülne, hogy egy nőben ennyien jártak előttem, elmenne tőle az étvágyam.

Mégis, te most kuxxópartnert keresel, vagy társat?

Magadrahúzol mindenkit és valamiért egyik se stimmel?

Nem ítéllek el érte, mindenki úgy csinálja, ahogy akarja.

De aztán ne csodálkozz, ha egyedül maradsz, mert a férfiak is pletykásak. Aztán ha már megvolt ugyanabban a városban 10 pasi, azt azért jó eséllyel megtudja a többi is, aztán majd csak használgatni fognak. És feleségnek sem akarnék egy olyan nőt, társnak, aki előttem kipróbált már 25 másik farkat. Az én igényszintem ennél magasabb.

Érdekes kérdés az is, ezzel párhuzamosan hogy a férfinek hogyan "kellene" viselkednie? Illik-e szexet kezdeményeznie mihamarabb, vagy csak azután, hogy kiderült megvan a szellemi-lelki összhang? Ha illik, akkor a nő miért ne fogadhatná el? Főleg ha mindketten kívánják.

Szerintem a vélt/valós társadalmi elvárásoknak való megfelelni akarás több embert tett boldogtalanná, mint boldoggá. Szerintem, ha érezzük hogy jó lesz a szex, kívánjuk akkor nyugodtan.

Kedves 22-es: "kúrótársat" is keresünk. Hiszen ez is része a mindennapi életnek. Remélem 25 puncit megjárt férfitársaidról is így vélekedsz, és az undort számukra is fenntartod...