Miért utálom, és szinte undorodok attól, hogy valaki hozzám érjen?

Huha en akkor egy psziches eset vagyok,mert en senki erinteset nem turom,a parom kivetelevel. A plazakban,iskolaban is figyelek arra,hogy ne fogdossanak. Hiaba imadok tarsasagban lenni,az erintesektol irtozom.

megmodnod hogy ne fogdossanak. vagy hordj sünjelmezt.

Nekem nagyon nehéz volt elfogadni, hogy egyes emberek számára a társas életnek bizony része, hogy hozzá-hozzáérnek a másikhoz beszélgetés közben. Valahogy tedd túl magad rajta, bele nem halsz, ők meg nagyon jól érzik tőle magukat. Persze a jó ízlés keretein belül: kifejezetten rühellem és szóváteszem például, ha belemásznak a képembe, átkarolnak, meg a többi. A tinilányok körében dívó puszizkodásmániáról nem is beszélve! Ki nekem ez a sok jöttment, hogy hozzádörgöljem az arcomat az övékhez?! Ilyet legfeljebb a csajommal, a szüleimmel meg a testvéreimmel csinálok!

Hozzám meg az én családom ne érjen..

Már akinek. Nekem az a szeretet jele, ha nem hatolnak be kéretlenül a személyes zónámba.

Én is utálom. Például ha órán megpöcögtetik a hátamat hátulról, hogy adjak valamit előre, akkor legszívesebben gyilkolnék. :D