Mi lesz a mai fiatalok ezen részével a későbbiekben?

Sokat gondolkoztam már ezen.

A mai fiatalok számottevő részére gondolok, akik engem is körbevesznek az iskolában.

Olyanok akik semmit sem tanulnak és kicsapongó életet élnek.

Iskolába, tanórákra is úgy járnak be, hogy semmi lelkesedésük sincs és nem is érdekli őket.

Bővebben: nagyon rossz jegyeik vannak és elképzelésük sincs, hogy mit csináljanak a jövőben. Vagy hogyha mégis van elképzelésük, akkor nem tesznek érte semmit sem.

Például: ismerek valakit, aki pszichológus szeretne lenni, de félévkor bukott két tantárgyból és a többiből is 2-es, 3-as jegyei voltak. Főleg érettségi tantárgyak. Biológia is 2-es, ami ha jól tudom nem hátrány ennél a szaknál.

A kicsapongó életről pedig annyit, hogy hetente feljárnak bulizni és minden hétvégén részegre isszák magukat.

Azt sem értem, hogy miért van az, hogy akik szakközépiskolába mennek, azok egy része csak azért, mert úgy gondolta, hogy ez jó lesz, mert a gimnázium túl nehéz és itt talán lesz valami szakmája. Közben a szakmai tárgyakból is rosszul áll. (Ezt nem általánosítás képen mondom, hanem ez csak az, amit én látok a környezetemben)

A gimnazista osztályból pár emberen kívül szinte mindenki puskázik az órákon és nulla tudásra kapnak jó jegyeket.

(Jól ismerem az egész osztály szóval nem csak a levegőbe beszélek)

Persze nem minden a jó jegy. Hisz valaki puszta találékonysággal, szerencsével esetleg protekcióval is lehet sikeres, de ez nem mindenkinek adatik meg.

De mint látjuk ebben az országban nehéz elhelyezkedni bármivel is szóval szerintem nem árt, ha az ember tanult, hisz mégis jobb esélyei vannak.

De hogy magamról is beszéljek:

Olyan iskolába járok, ami egyszerre biztosít gimnáziumot és szakközépiskolát is.

Én szakközepes vagyok, 11. osztályos. Szerencsére elég jó tanuló. Szeretem a matekot, fizikát, és a szakmai tárgyakat. Még a magyart is megszerettem hála az új tanáromnak, aki 10. osztálytól tanít. Van elképzelésem is afelől, hogy mit szeretnék a későbbiekben.

Na de én sem vagyok makulátlan. Én is felszoktam járni bulizni és én is szoktam inni (akár még részegre is).

Ettől független megtaláltam azt az arany középutat, hogy legyen időm tanulni valókra és mellette még a zeneiskolára is. Ráadásul rengeteget ülök gép előtt is.

Tudom, hogy lenne mit változtatnom magamon, de mégis másokhoz viszonyítva örülök, hogy én csak a kisebbik rosszba tartozom.

Leszögezem ezzel a kérdéssel nem szeretnék általánosítani. Csak kíváncsi vagyok. Ezt látom a környezetemben és szerintem máshol is hasonló a helyzet.

Mi lesz ezzel a sok tanulatlan emberrel, ha nem tudják valahogy feltalálni magukat?

Előre is köszönöm, ha elolvastad a hosszú agymenésemet! :)

Válaszban várom a véleményeket, hogy ti mit gondoltok.

18/F