Ilyen helyzetben mégis hogy lehetne dönteni? Úgy érzem sokszor nagy a nyomás és ezért nem tudok határozott lenni.

Ki kényszerít arra, hogy te bulizzál? Megfelelési vágy. Ne akarj megfelelni, senkinek. Ha másnak akarsz megfelelni úgy nem azt valósítod meg aki te vagy, hanem azt valósítod meg amit gondolsz, hogy úgy a jó, mert másnak kellemes. Az a baj, hogy az egód uralkodik a fölött aki igazából vagy. Az aki igazából vagy az az érzésekben nyilvánul meg. Ha csak és kizárólag önmagad lennél gondolatok nélkül úgy csak és kizárólag jót éreznél, boldog lennél, de az ember táplálja a gondolatot amivel eltávolodik önmagától, és egy fiktív valóságot teremt, ami nem egyezik a valósággal. A negatív érzések azért negatívok mert rossz irányba halad az az erő amit a probléma megoldására kapsz. Konkrétan a megoldás helyett az előre legyártott, determinált, gondolat táplálására. Bezzeg ha azt tennéd amit érzel, hogy tenned kéne akkor boldog volnál. A félelem is csak addig él míg meg nem valósul, és huss köddé foszlik, sőt átalakul, jósággá. Mert a félelem is az erő, amit ahhoz kap az ember, hogy megoldja a gondját, de a megoldás helyett, a kifogásokat táplálja. Az élővilágban minden ami él az erőt fejt ki, és akadályokat küzd le maga előtt. Az ember az egyetlen olyan lény aki az akadályok megjelenésekor úgy csinál mint egy élettelen tárgy, ami kivan téve a külső ráhatásoknak. Pedig nem az. Van benne erő, akarat, és a falak amik elé kerülnek le kell döntenie. Így fejlődik az élet, folytonos harccal. Szóval ahol valami negatívumot észlelsz, érzést ott tedd azt amit elsőre eszedbe jut, és ne agyalj, sokat, mert az csak még jobban elvisz a megvalósítástól, a megoldástól. Ne legyél kényelmes, légy merész, légy tettre kész. Élj.