Ti mit szoktatok csinálni ha valami nagyon bánt titeket? Vagy ha valakire nehezteltek?

Kiadom az érzelmeim,amikor egyedül vagyok.Számomra ez az egészséges,és nem a figyelemelterelés.Mert ha elterelem a figyelmem,akkor bennem nagyon összegyűlik a düh,szóval jobb,ha mindent kiadok magamból.

Ha valakire neheztelek,akkor rövid ideig teszem ezt,de én általában olyankor is szomorú,vagy éppen mérges szoktam lenni az adott emberre.Olyankor általában automatikusan eszembe jut,hogy mennyire szeretem az illetőt,és eszembe jutnak a közös,jó pillanatok is.

Mindig mérlegelek:mi a jobb számomra?

Ha sokáig haragszok valakire,az is jó szokott lenni,mert olyankor édes a békülés.:) A leghosszabb haragtartásom 3 hét volt,ez is körülbelül 10 éves koromban történt.(Akkor a másik fél is tartósan haragudott rám.)

Ha csak ideig-óráig haragszok valakire,akkor is mindig jól jövünk ki az adott szituációból,veszekedésből,vitázásból.Velem könnyű békülni,csak ismerni kell hozzá nagyon!:) Sokszor szoktam békülést kezdeményezni.

A durva rész:

Volt már nem is egy helyzet,amikor azt mondtam,hogy "Na,most vége,ennyi elég volt!",és akkor megszakítottam minden lehetséges kapcsolatot az adott személlyel.A kapcsolatot egy esetben vettem fel valakivel,akkor az hatalmas békülés volt,és fél évvel később úgy gondoltam,hogy ez az ember engem tényleg zavar,meg mindig lenéz...és végleg megszakítottam vele minden kapcsolatot.Nem érdekelt többé.De nem haragszok rá.

Akiket nem szeretek vagy nem utálok,azok az emberek nem is érdekelnek.Nálam tulajdonképpen a semlegesség a "végső stádium".