Szerintetek normális hogy így érzek? Mit tennétek a helyemben?

Jó ideje keresgélek már munkát, de mellette nem fecséreltem az időmet: tanultam, továbbképeztem magam, hogy majd jobb legyek és "többet érjek" majd a munkaerőpiacon. Tegnap sikeresen levizsgáztam és úgy terveztem hogy pihenek egy-két napot és kitalálom hogy mit is akarok igazán csinálni. Mert rájöttem hogy aminek eredetileg tanultam, amilyen munkát kerestem idáig, az nagyon monoton és stresszes, és nem érezném magam benne motiváltnak.

És van egy hely, ahová még az év elején elküldtem az önéletrajzomat de nem kerestek vissza, én el is felejtettem. És két napja felhívtak hogy akkor hétfőn alá is írhatjuk a papírokat. Szóval lett egy munkám amit nem is akarok, és tudom hogy hatalmas felelősséggel fog járni kevés pénzért. Azóta alig tudok enni, nagyon feszült vagyok, csodálom hogy tegnap sikerült a vizsgám. Folyton sírok, úgy érzem hogy elveszítettem a "gondolkodási időmet" és egyik stresszes helyzetből most a másikba fogok kerülni. Sosem voltam még így kiakadva, de ezt próbálom nem kimutatni a családtagjaim felé.

Mégis mit tegyek? :S Annyira elegem van az életemből :S :(