Hogyan beszéljünk egy 5 éves gyermekkel?

Teljesen normálisan. Mint egy felnőttel, de ne felnőtt elvárásokkal.

Szerintem a leghatékonyabb a kérdezős megoldás:

-Te már megmostad a fogad?

- Te már tudod hova pakold el azt a játékot?

- A zöld vagy a kék pulcsit szeretnéd felvenni?

- A kék pulcsit sikerül egyedül felvenni vagy kérsz segítséget?

- A wc-t sikerült lehúzni? Te már megmostad a kezed?

- Szerinted miért nem jó kifröcskölni a vizet a csapból? Stb. stb. Macerásnak tűnik, de mégis haladós technika.

Semmilyen gyerekkel nem kell gagyogni, nem debil az és mellékesen szeritnem baromira idegesítő. Se kisállathoz, se kisgyerekhez nem kell gügyögve beszélni, mintha valami fogyatékos lennél.

Ahogy más is írta, az ő értelmi szintjén, de normálisan beszélj vele.

Hát én inkább így kérdezném:

-Szeretsz?

-Nem.

-Miért nem? Rosszat tettem veled?

Tudod egy 5 éves gyerek sokszor mondja azt, hogy ,,Nem szeretlek" hirtelen felindulásból, duzzogásból, ha esetleg valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné, de persze nem gondolja komolyan.

Én visszakérdeznék egyébként:

-És te hogy érzed, én szeretlek téged?

Szerintem sokszor érezheti úgy a gyerek, hogy nem szeretik őt, és emiatt válik ellenségessé. Ha erre a kérdésre nemmel felel, akkor rákérdeznék, hogy miért gondolja így. És amikor elmondja, akkor elgondolkodnék, hogy vajon mit csinálok rosszul, hogy nem érzi a szeretetemet. És persze biztosítanám róla, hogy ez nem így van, és megmondanám neki, hogy nagyon szeretem, akármit is csináljon. Lehet, hogy néha haragszom, de közben akkor is szeretem.