Aki gazdag, miért nem érti meg az egyszerű ember problémáit?

A gazdag pont azért nem érti mert gazdag.

Nem kell aggódnia azon hogy betudja e majd fizetni a számlákat,vagy hogy mikor veszti el a lakását.

Azért nem tudnak spórolni mert valamiből élni kell.

Aki szegény örül hogy ha megtud élni,nem sokaknak van ilyen helyzetben mit félre rakniuk

Szerintem gazdag emberek is vettek fel devizahitelt, meg a gazdagok is panaszkodnak.

A devizahitellel nem az a baj, hogy miért vettek fel hitelt, hanem az, hogy annak aki felvette a hitelt tudnia kellett, hogy az függ az árfolyamoktól. És amikor elkezdett a forint romlani, akkor meg nem nyikogni kellett volna, hanem azt mondani csendben, hogy ez most nem jött be.

Itt nem arról van szó, hogy nem értjük meg a problémát, hanem arról, hogy aki szegény az tehet is róla. A tanulással ugyanis ki lehet törni, az oktatás ingyenes, ott van az igen kedvező diáhitel is, amit normális mérnök, orvos szakma megszerzése után lazán vissza lehet fizetni.

Magyarországon rinyálni mindenki szeret, de a munka és a tanulás az bizony büdös.

Mert soha nem volt benne része, nem tudja milyen a nélkülözés, mikor rokkantra dolgozod magad, de még normális lakásra, ételre sem futja.

Egyébként a gazdagok szinte mindegyike, adócsaló, drogdealer, vasgy egyéb bűnöző, gazdasági, köztörvényes, satöbbi, a utánapiszkálnának a gengszterválktás óta miből gazdagodott meg sok ember, százezrek mehetnének börtönbe, vagy munkatáborba, de mivel az egész politikai, gazdasági elit benne van, megússzák ezek a kisebb mocskok is.

Gazdag emberek szinte mindegyike mocskos csaló...

Ühüm, hát persze.

Szegény emberek szinte mindegyike meg mocskos munkakerülő, nem?

Követem a logikádat.

Magyar átlagember az összes gazdagot gyűlöli, mert hogy BIZTOSAN csaló.

És ha nem?

Szomorú.

Kedves kérdező!

Félmilliárdos vagyonunk van, de éltünk a családommal mi is nehezen. Nem vagyunk csalók, bűnözők, stb. A szüleim okos emberek, családi vállalkozással, aminek kb. 100 éves története van. Álltunk már a csőd szélén, de akkor az egész ország krízisben volt. Néha én sem értem a szegényebb embereket. Miért kell a hitel, ha nem teljesen biztos abban, hogy vissza tudja fizetni? Ha valaki tanul, miért nem fejleszti magát tovább? Ha annyira dolgozik, akkor miért nem jut az egyről a kettőre? Ezek a kérdések felmerülnek bennem sokszor. A szüleim cégében nehéz munkát kapni, mert nagyok az elvárások. Ez miatt sokan háborognak is. A fizetések jók, de bizonyítani is kell és ez valahogy nagyon kevés embernek megy. Én nem dolgozom a cégben, mert anyukám azzal a véleménnyel van, hogy amíg ők tudják vezetni gond nélkül, addig én nyugodtan dolgozhatok máshol. Külföldön élek és dolgozok, magas pozícióban és nem a szüleim kapcsolatainak, hanem a tudásomnak köszönhetően. Nagyon jól keresek kinti viszonylatban is, de látom a különbségeket a magyarok és az itteniek között. Szerintem a magyar nép pazarló és sok felesleges dologra költ pénzt. De ez csak az én véleményem.

Utolsó!

"Ha valaki annyira dolgozik, miért nem jut egyről a kettőre?"

Hát talán mert annyira jó a fizetése, hogy nem tud belőle jutni sehová.

Például albérlet (mert nincs saját lakás, nem is lesz, hitelt sem mernék felvenni...na nem mintha kaphatnék) 40 ezer + rezsi (átlagban 20 ezer, télen csak a fűtés annyi + a többi). Meg kell venni a tisztítószereket, fogyóeszközöket, enni is jó lenne valamit (na nem igazán jó kajákat, mert azt ritkán tehetem meg). Kiadás kb 110 ezer (átlagos rezsivel) Fizetés 100 ezer. (Hajjaj mennyivel jobb mint a minimálbér) Eredmény -10 ezer. Magyarán még ebből is spórolnom kell, hogy utolsó fillérből kijöjjek egy hónapban és akkor még jön a fűtésszezon, a fagyoskodás, meg az állandó gyomorgörcs.

Mégis így hová tudnék jutni? Hová?

A főnököm véleménye erről: Ha nem tetszik el lehet menni, van száz másik a helyedre (teljesen igaza van, mert sokkal több a munkanélküli, mint a munka).

Folyamatosan adom be az önéletrajzom a szakmámon belüli munkahelyekre és más helyekre is ahol többet kereshetek minimálbérnél, hogy tudjak enni és lakni is, ne csak az egyik feltétel legyen adott. Évek óta semmi visszajelzés. Semmi.

Szóval hová fejlődjek és legfőképpen miből?

Ja igen, heti 5 esetenként 6 nap munka 8-10 óra mikor hogy.

Senki nem tud támogatni, főleg nem pénzügyileg.

Nincs se családi vállalkozás, se család (persze van, mert élnek csak hát hagyjuk) a hátam mögött.

Ja igen, 31 éves vagyok és most lenne jó még élni, szórakozni, akár apróbb álmokat valóra váltani, ehelyett a nagy büdös semmi...

Igen, az sántít, hogy ez nem multi, hanem az építőipar és itt nincs olyan, hogy feljebb, ott a főnök van, kész.

Minden cégnek megvannak az emberei és ha üresedés van akkor nem meghirdetik, hanem ismeretségi körből keresnek mást, ez meg a kapcsolatok hiánya. Ezért nincs se feljebb, se tovább.

Képtelenség akár pár 10 ezret is félretenni, szóval azt sem tudom mondani, hogy esetleg felmegyek Pestre, több a lehetőség.

Teljesen más életed volt, gondolom a szüleid mindig is támogattak. Nem volt gond, hogy hol fogsz lakni amíg egyetemre jársz, nem volt gond mit eszel azalatt, mennyi a taníttatás. Nem az volt az elsődleges cél, hogy minél hamarabb takarodj dolgozni és egy fillért se adjanak.

Én csak azt nem értem, hogy miért nem lehet elfogadni azt, hogy ha valaki semmilyen segítséget nem kap a háttérből, a nulláról indul akkor nagy eséllyel nem bír onnan felállni?

Te hogyan jutottál odáig ahol vagy? Pénzügyileg?