Beteg dolog, hogy másokkal ellentétben én a hétköznapot szeretem?

nem beteg..

én is várom, hogy holnap reggel 8tól este 8ig máshol legyek. Mostanában nem jó itthon.

Nem beteg dolog. Alapjáraton én is szerettem anno suliba járni, Volt pár óra, amit nem szerettem, de barátokkal voltam körülvéve, jó volt. Amit szerettem, és a mai napig sem, az a koránkelés :D Ezért (is) szeretem a hétvégéket.

Ha majd a munkád is olyan lesz, hogy szereted csinálni, akkor sem lesz beteg dolog, hogy szereted majd a hétköznapokat.

Én szeretem is a munkámat, meg nem is, de azért örülök ha felhívnak, hogy most nem kell menni, vagy későbbre is elég menni stb... Néha meg úgy utálom, hogy a hátam közepére kívánom.

Nem mondanád el, ha olyan iskolába jártál volna, mint én, vagy ha olyan munkát kéne végezned, amit gyűlölsz. Vagy egyszerűen csak ha olyan lenne a munkahelyi légkör.

Inkább szerencsés vagy, hogy a hétköznapjaid nem olyanok, amitől irtózni kéne.

Viszont az azért furcsa, hogy amúgy meg nem tudsz magaddal mit kezdeni. Én ha akarnám, se tudnék unatkozni.

én is így vagyok.. a szürke unalmas hétvége a családdal. nincsen társaságom se meg semmi :/

egyetemen meg hétköznap csudajó élet van :))

Addig én is a hétköznapokat szerettem a legjobban, amíg egy nagyon jó iskolába jártam. Minden nyári szünet egy rém unalmas, véget nem érőnek tűnő szenvedés volt számomra, alig vártam, hogy végre újra a suliban lehessek. Öröm volt részt vennem az ottani tanórákon, nagyon szerettem minden osztálytársamat és tanáromat. Eddigi életem legszebb időszaka volt. :)

Azt az intézményt, ahol most tanulok, sajnos nem szeretem ennyire. Mostanában a járvány miatt gyakran unalmasak az otthon tölött hétköznapjaim.

Szerintem mindig egy adott személy jelenlegi élethelyzetétől függ az, hogy mit élvez a legjobban. Mindenki a számára legjobb napokat szereti leginkább. :D