Miért csak késő este tudok nekiállni tanulni? Mit tudok tenni ellene?

Én is ilyen vagyok, ez egy elég elterjed mentalitás sajnos, utolsó pillanatban kapkodva próbálni többszörös munkát elvégezni. Sokszor használják ezt a módszert munkahelyen is, stresszesen az ember jobban tud teljesíteni, viszont könnyen kiéghet tőle bárki.

Ráadásul bennem az is ott van, hogy szeretem a kihívásokat, ez hajt előre az életben. Gimiben még nem olyan vészes, de később több kárát látod, a sikertelenség és a mellékhatások is fokozódni fognak.

Mindig van valami érdekesebb, fontosabb, főként ha internet közelében vagyok, és ezek még több érdekes dolgokhoz vezetnek. A gond a fontossági sorrenddel van, egy haszontalan vagy kevésbé érdekes tantárggyal nem szívesen foglalkozok, mert mindig van olyan ami 100x fontosabb és hasznosabb. Aztán eljön az a pont, hogy a haszontalan tantárgy itt van a nyakamon, teljesíteni kell, meg kell csinálni valahogy, szinte már lehetetlen olyan közel van. Ekkor belefogsz és hihetetlenül jól haladsz, de sokszor ez már nem elég, már túl késő és ráadásul a mellékhatása a nem alvásnak is betesz mikor teljesíteni kellene.

Érdekessé kell tenni a tárgyat ami nem egyszerű, elszakadni a nettől, mert egy kis kitérőből általában nagy kitérő lesz.

Ez nem betegség, csak szimplán hozzáállás és önuralom kérdése. Letudod annyival hogy "nem megy" meg "meg kell nézzek ezt azt". Alapból mikor én 17 voltam még kb internetünk se volt, és 11 tájékán már rég aludtunk, pedig most is csak 25 vagyok.

Amúgy ismerős az érzés, szoktam én is ezt csinálni, bár csak olyankor, ha tudom hogy reggel tovább alhatok. Az a baj, alapból úgy kellene, hogy első a kötelezettség, és utána a szórakozás, csak hajlamosak vagyunk fordítani. Ha leülnél, és nekiállnál tanulni, elhatározva hogy most 1 óráig se gép se tv csak tényleg tanulás, akkor ehhez szoknál hozzá, utána meg jobban beosztanád a maradék időd. Mert így pont hogy "na még egy videó" alapon 3x annyi szabadidőd megy el feleslegesen.

De az internet a nagy átka az egésznek, vagyis a hozzáállásunk, én is hajlamos vagyok 5 percre leülni amiből fél óra lesz, meg halogatni hogy na még 1 órát, na még 10-ig, na jó akkor délig...és elmegy a nap.

A sütök főzök takarítok is ilyen, próbálsz hasznos kifogást keresni hogy miért nem végezted el a dolgod, egyfajta önnyugtatás.

A titok nyitja annyi, hogy le kell ülni, és csinálni, nem másba belekezdeni.

Figyelj, most próbáld meg elejét venni a dolognak. Én így jártam egyetemre, ahogy te itt leírtad, azzal a különbséggel, hogy ott nem elég egy vizsga előtt pár órát tanulni, hanem az pár nap. Ha volt rá öt napom, addig húztam, mikor már csak négy... három... kettő maradt, vagy annyi se.

Próbáld azt sugallni magadnak, ha még délután foglalkozol az anyaggal, akkor estig megvagy, és meg tudod nézni azt a videót. Én végül azt vezettem be, hogy este hétkor abbahagytam a tanulást, akármi történt, és akkor engedélyeztem a lazítást magamnak. Ez segített valamennyit.

Úgy érzem, hogy sorstársakra leltem. :)

Én is ilyen vagyok. Ahogy tanulásra adom a fejemet, mindig akadt pár videó. Mert legbelül tudom, hogy csak este tudok tanulni. Így húzom az időt. 18/f